REÖK tartalom (42)
2010. január 29- május 6. Toulouse Lautrec kiállítás
Henri Toulouse-Lautrec-től, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású alkotójától litográfiák láthatók a REÖK-ben. A tárlat Lautrec utolsó évtizedének munkásságát foglalja össze, és elénk varázsolja a tizenkilencedik század mondén párizsi világát. A kiállítás három nagy tematikában foglalja össze ezt a tíz évet. A cirkusz világa mellett a Moulin Rouge szivarfüstös éjszakái elevenednek meg a falakon, valamint Lautrec zene iránti rajongása. A többi mű a kor ismert színészeit, énekeseit – így például Sarah Bernhardt-ot és Yvette Guilbert-t –, valamint Lautrec számára kedves életképeket mutat be. A kiállításon szereplő fekete-fehér és színes litográfiák egy New Yorkban élő, magyar származású műgyűjtő-galerista tulajdonából érkeztek a REÖK-be.
2010. február 19 - május 2. Lázár Pál kiállítás
Lázár Pál szegedi származású festő emlékkiállítása – melyet abból az alkalomból tekinthetnek meg a REÖK látogatói, hogy a művész idén lenne hetven éves – elsősorban az 1990-es évektől született alkotásokat mutatja be. Ekkortól kezd el foglalkozni az absztrakcióhoz közelítő ábrázolási móddal. Alkotásain fények és hangulatok jelennek meg, műveire jellemző, hogy a képsíkon többnyire kék, okker, fekete lemezes foltok villannak fel. Érdekesség, hogy a tárlat közel huszonöt kisplasztikát is bemutat, bár a művészt elsősorban festőként ismerik.
2010. május 15- július 11. XIII. Táblaképfestészeti Biennálé
A szegedi nyár kulturális életének hagyományosan az egyik legjelentősebb eseménye az országos képzőművészeti találkozó. A kiállítás a hazai táblaképfestészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani a zsűri által kiválasztott művek bemutatásával. A zsűrizés és az anyagbegyűjtés a korábbiakhoz képest idén kissé megújult formában kerül lebonyolításra, így a szabad beadás mellett felkéréssel invitálunk művészeket, méghozzá Kossuth- és Munkácsy-díjas, országosan is ismert és elismert alkotókat – így például többek között Konkoly Gyulát, efZámbó Istvánt, feLugossy Lászlót, Vilhelm Károlyt, Csáki Róbertet, Dienes Gábort – az anyagbeadásra. A REÖK azt szeretné elérni, hogy a kétévente megrendezésre kerülő szemle a magyar kortárs képzőművészet valóban reprezentatív kiállításává váljon.
2010. május 22- július 11. „12 Pozíció” kortárs darmstadti kiállítás a testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján
Szeged kiemelkedő kulturális együttműködést ápol számos testvérvárosával, amelyekből már több anyag érkezett a REÖK-be. Idén két testvérvárosnak, Darmstadt-nak és Cambridge-dzsnek a biennáléhoz ilyetén mód szervesen kapcsolódó kiállításra lesz lehetősége. A darmstadt-i kortárs képzőművészetet reprezentáló csoportos tárlat mindösszesen tizenkét kortárs művész alkotásaiból nyílik majd, melyet festészeti és szobrászati alkotások egyaránt gazdagítanak. A hat festő- és hat szobrászművész a nagy hagyományú darmstadt-i „szecessziós művésztelep” meghatározó egyéniségei. A kiállító alkotók: Gerda Bier, Isabelle Dutoit, Thomas Duttenhöfer, Horst Haack, Nikolaus Heyduck, Helmut Lander, Eberhard Linke, Julia Philipps, Klaus Staudt, Frank Schylla, Helmut Werres, Michael Zwingmann. A kiállítás aktualitását – az együttműködés szokásos keretein túl – kiemeli a két város testvérvárosi kapcsolatának húsz éves jubileumi alkalma.
2010. július 17- augusztus 21. Morph szoborkiállítás
A Morph egy öttagú, 2005-ben szerveződött szobrászművész csoport. A csoport egy közös, az emberi alakból kiinduló, szobrászi gondolkozást szimbolizálja. A csoport tagjai: Drabik István, Gaál József, Kalmár János, Mata Attila, Szabó Tamás. A REÖK egy szintjét elfoglaló, kifejezetten szobrászati kiállításon a magyar szobrászművészetben jelentős szerepet betöltő csoport mutatkozik be. Kisplasztikák és nagyobbak, jelentős meghatározó helyet betöltő.
2010. július 17- szeptember 12. Keresztmetszet a nemzetközi grafikai triennálé anyagából
Krakkó és Bécs után Szegeden lesz látható a nemzetközi grafikai triennálé, amely nagy megtiszteltetés a városnak. Külön felkérés érkezett Bécsből arra, hogy mutassuk be az alkotásokat. A modern grafika különböző törekvéseit, jelentős és ismert európai grafikusok munkáit láthatják majd a látogatók a kiállításon.
2010. július 17- szeptember 12 Nicholas James Juett kiállítása – válogatás a Cambridge-i kortárs festőművész alkotásaiból
Szeged kiemelkedő kulturális együttműködést ápol számos testvérvárosával, amelyekből már több anyag érkezett a REÖK-be. Idén két testvérvárosnak, Darmstadt-nak és Cambridge-dzsnek a biennáléhoz ilyetén mód szervesen kapcsolódó kiállításra lesz lehetősége. A cambridge-i Nicholas James Juet festőművész különleges látásmódja meghatározó a kortárs képzőművészetre. A tárlat különlegessége, hogy a művészt a korábbi magyarországi látogatásai inspirálták a kiállítandó művei megalkotására, vagyis a fotók és festmények a Reök-palota ihletésére születtek meg. A művész a hagyományos művészeti eszközökön és technikákon túl informatikai eszközöket is felhasznál. A REÖK-ben tervezett tárlat különlegessége az is, hogy interaktívvá kívánja tenni azt, a mai modern kommunikáció felhasználásával.
2010. szeptember 1.- október 31. Rembrandt kiállítás
A 17. századi németalföldi festészet legjelentősebb alkotójának grafikai életművét reprezentálja a kiállítás.
2010. szeptember 27 - október 10. Henn László András - Lélek-tájakon
A Lélek-tájakon című mostani tárlatomon lélekképeket láthat a közönség. Visszagondoltam a „boldog békeidőkre", a gyermekkoromra – különböző motívumokból, figurákból, emléktöredékekből, érzésekből és hangulatokból alakultak ki ezek a képek.
2010. október 16 - november 7. Magyar Festészet Napja kiállítás
Egy művésztelep alkotóinak bemutatása, immár harmadik alkalommal a REÖK-ben.
2010. november 12- 2011. január 21. Csáki Róbert életmű kiállítás
Csáki Róbert kiállítása egy hosszabb sorozat első része lesz, hiszen a szervezők tervei szerint ismert és elismert kortárs hazai alkotók nagy életműkiállításait láthatják a REÖK-be látogatók az elkövetkezendő években. Csáki alkotásait is életműkiállítás keretében láthatja majd a közönség, ami már csak azért is különleges, mert a művész teljes életművét, egy adott tárlat keretein belül, még sosem mutatták be. Közel százhúsz alkotás érkezik magángyűjtőktől a kiállításra, mely a REÖK mindkét szintjét elfoglalja majd. Fontos jellemzője a tárlatnak, hogy számos alkotás kimondottan ezekre a terekre készült, hiszen az alkotót megihlették a palota csodálatos terei. Újonnan, szintén e hatásra született portrésorozatokat is bemutat majd a tárlat.
F. Zámbó István kiállítása
2009. január 30. - 2009. március 15.
F. Zámbó István életmű-jellegű összefoglaló tárlatát nézhetik meg az érdeklődők. A tárlat a 60-as évek végétől napjainkig mutatja be F. Zámbó művészetét, elsősorban a festészetre koncentrálva, ám ezek mellett videoinstallációk, objektek és kisplasztikák is várják az érdeklődőket.
Andy Warhol kiállítás
2009. február 6. - 2009. május 8.
Az amerikai pop-art emblematikus figurájának, a 20. századi neoavantgárd meghatározó művészének alkotásait mutatja be a tárlat. Warhol életművéből kiemelkednek a szitanyomatok, ezekből ad ízelítőt ez a tárlat. A látogatók megtekinthetik többek között a Marilyn Monroe-ról és Mick Jagger-ről készült alkotásokat.
Vörös Csaba fotókiállítása
2009. április 10. - 2009. május 10.
A festmény ideje
2009. március 20. - 2009. május 8.
A tárlat ihlető forrása a klasszikus magyar festészet, ezekre az alkotásokra reflektál számos ismert fiatal kortárs művész. A kiállítás párhuzamba helyezi a tradicionális festészetet napjaink megújuló, figurális, realista művészetével.
35. Nyári Tárlat
2009. május 15. - 2009. július 12.
A modern magyar képzőművészet (festészet, grafika és kisplasztika) évről évre megrendezett seregszemléje 2009-ben némileg átalakítva, az eddigiekhez képest frissebb szemlélettel szeretne beszámolni napjaink kortárs törekvéseiről.
Szilard Clairee szoborkiállítása
2009. május 15. - 2009. június 27.
A Franciaországban és Magyarországon élő és alkotó festőművésznő kevésbé ismert kisplasztikáiból (fémplasztikák) ad ízelítőt a tárlat.
KÉSZ Acélszimpózium kiállítása
2009. július 3. - 2009. augusztus 22.
Csernus Tibor festőművész emlékkiállítása
2009. július 15. - 2009. szeptember 25.
A 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb magyar származású festőművészének emlékkiállítása mintegy 40 alkotás segítségével ad keresztmetszetet az életműről.
Levendel-gyűjtemény
2009. július 16. - 2009. szeptember 25.
Az elmúlt évtizedek magyar műgyűjtés-történetének határozott ízléssel rendelkező gyűjtője Levendel László. Az ő kollekciójából ad ízelítőt a tárlat. A kiállítás a 20. századi avantgárd és modern magyar képzőművészek munkáit mutatja be a közönségnek.
Gyarmathy Tihamér és Pauer Gyula kiállítása
2009. július 15. - 2009. szeptember 25.
A festő szobrai és a szobrász festményei a Forrás Galériából.
Szegedi Művésztelep kiállítása
2009. augusztus 1. - 2009. augusztus 20.
Szegeden másfél évtizede működő nyári grafikai telep beszámoló kiállítása.
Az Őszi Kulturális Fesztivál Tárlatai
2009.október 1. - 2009. október 31.
Festészet napja
2009. október 15. - 2009. november 9.
A kortárs magyar festészet ünnepe.
Aranyi Sándor és Sinkó János jubileumi kiállítása
2009. október 1. - 2009. november 11.
60 éves jubileumokat ünneplő kiállítás Szeged két meghatározó kortárs képzőművészének tiszteletére. A tárlat az utóbbi évtized munkáiból ad válogatást.
Zoltánffy István emlékkiállítás
2009. november 26. - 2010. január 30.
A tragikusan fiatalon elhunyt szegedi festőművész, Zoltánffy István 65. születésnapját ünnepli az életmű-kiállítás. Számos magángyűjtemény segítségével az eddigi legnagyobb számú alkotást bemutató Zoltánffy-kiállításon vehetnek részt az érdeklődők.
2008. január 18 – február 17. Sejben Lajos kiállítása
A távoli szigetvilág, Indonézia kultúrájából kaphatunk ízelítőt a Szegedi Regionális Összművészeti Központ jóvoltából. A több mint 17 ezer szigetből álló trópusi országban ma is elevenen él, és áthatja az emberek mindennapi életét az ősi hagyomány. Ebben a világban, a csodálatos Közép-Jávai Yogyakarta városában élt és tanult az a három művész, kik ezt a kiállítást megtöltötték alkotásaikkal. A kiállításon Balogh László festményei és grafikái, Gallatz Rita batik képei, valamint Bárdos Yvette fotói tekinthetők meg. A komplex, több tárlatot is magában foglaló kiállítás különlegessége a „wayang" – tradicionális indonéz árnyjáték – figuráit bemutató kiállítás. A tárlatot Indonéziáról szóló filmek egészítik ki. A képekről ránk tekintő, csodálkozó szemű, őszinte arcok, a tradicionális formák, motívumok, vallási rítusok, a trópusi napfény éles kontrasztjának fény-árnyék játékai mély nyomot hagynak a szemlélőben. „… képeimmel szeretném elhozni e csodálatos ország darabkáját az itthoniaknak, hátha ők is megéreznek valamit abból a varázsból, amelyben részem lehetett."- vallja maga a fotós.
2008. január 23 – február 29. Balogh László kiállítása
2008. március 1 – május 13. Picasso és Picasso homage
Szegeden látható Pablo Picasso életművének egyik legjelentősebb alkotása, a Muskétás karddal című festmény, valamint egy bikaviadal-jeleneteket ábrázoló, nyolc részből álló kerámia-sorozat. A Ludwig-házaspár aacheni gyűjteményéből származó Picasso-művek teszik fel a koronát a „Picasso és a nemzetközi avantgárd" című kiállítási anyagára, amelyet március 1-től tekinthetnek meg az érdeklődők a Regionális Összművészeti Központban.
A kiállítás gerincét a Pablo Picasso 40 alkotásából álló sorozat adja, amelyet Honoré de Balzac Az ismeretlen remekmű című kisregényéhez készített rézkarc, akvatinta, litográfia, fa-, illetve linómetszet formájában.
Picasso alkotásai mellett a REÖK kiállításán látható lesz a Richard H. Mayer galerista tulajdonában lévő „Hommage a Picasso" gyűjtemény is. Az anyag létrejötte Dr. Wieland Schmied kezdeményezésének köszönhető: a német művészettörténész elképzelése az volt, hogy Picasso 90. születésnapjára összeállít egy páratlan kiállítást, amely a kor jeles alkotóinak tisztelgése az idős művész előtt. A felhívás lázba hozta a XX. század ismert és elismert festőit, grafikusait és szobrászait, akik egy-egy alkotásukkal hódoltak a mesterük előtt. Az alkotók névsora önmagáért beszél. Többek között Andy Warhol, a pop-art atyja, Joan Miro, a katalán festőóriás, valamint Roy Lichtenstein, Joseph Beuys, Henry Moore…
2008. március 6 – április 27. Szegedi Kortárs (Önálló kamarakiállítás)
2008. március 14 – május 7. Tingatinga festmények Tanzániából
Ismeretlenül, újító alkotóként indította el Edward Saidi Tingatinga (1932-72) az azóta nevessé vált tanzániai festészeti stílusát és alkotóközösségét az 1960-as évek végén.
A bemutatott képek az irányzat születésének eredeti helyszínéről érkeztek Magyarországra.
Tanzánia, Dar-es-Salaam, Morogoro Store városrész
Ezen a helyen kezdett dolgozni Tingatinga és első csoportja, valamint itt áll ma a festőszövetség (Tingatinga Art Cooperative Society) központi épülete, ahol a festők többsége a közös alkotóműhelyben dolgozik.
A tingatinga festmények az önmagukban hordozott történetek kettősségeit ragadják meg: a természet erejét és törékenységét, a hétköznapi élet egyszerűségét és misztikáját, a tanzániai környezet energikus szépségét és ellentmondásosságát.
Az intenzív színhatást a kezdetektől alkalmazott kevert zománc festék több rétegben történő felhordásával, a vibráló színvilág egyértelmű és letisztult használatával idézik elő.
Megjelenik az alkotásokban a szavakkal nehezen megközelíthető, mégis kollektív jelentésű afrikai szimbólumvilág gazdagsága, sokfélesége.
A kortárs tingatinga festők - a ma is élő első generációs ’nagy öregektől’ egészen a ’fiatal újítók’ csoportjáig - átemelik ezt a világot a tradicionális díszítőművészetből az aktuális jelenbe.
2008. május 17 –július 13. XII. Táblaképfestészeti biennálé
Tizenkettedik alkalommal rendezi meg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Táblaképfestészeti Biennálét. Idén először a felújított Reök-palota csodálatos termei adnak méltó helyet az ország különböző városaiból érkezett alkotásoknak, melyeket Budapestről, Kecskemétről és Szegedről gyűjtöttek be.
A szegedi nyári fesztivál egyik legnagyobb múlttal rendelkező képzőművészeti rendezvényére idén közel négyszáz művet adtak be a kortárs magyar festészet jeles képviselői. A beérkezett alkotásokból a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által delegált szakértők – Aranyi Sándor, Bráda Tibor, Varga Amár László festőművészek, Nátyi Róbert művészettörténész és a Lektorátus részéről Prokai Gábor osztályvezető - válogatták ki azt a 150 alkotást, amelyeket idén a REÖK-ben láthatnak az érdeklődők.
A szakmai kuratórium a legjobbnak ítélt munkákat díjakra jelölte, melyeket Csongrád megye gazdasági társaságai és a megyei, illetve a városi önkormányzat ajánlott fel.
A Xll. Táblaképfestészeti Biennálé május 18. és július 13. között látogatható a REÖK-ben, ahol a kiállítás anyagát tartalmazó reprezentatív katalógushoz is hozzájuthatnak az érdeklődők.
2008. május 17 – május 25. Szegedi Kortárs (Önálló kamarakiállítás)
2008. július 23 – szeptember 19. KOGART - A Kovács Gábor Gyűjtemény - válogatás a magyar festészet remekeiből
A gyűjtemény szinte hiánytalanul reprezentálja a XIX. század romantikus, majd realista tájábrázolásától, a nagybányai iskola plein air festészetén keresztül, a XX. század első évtizedeinek különféle izmusaiba torkolló fejlődési ívet. A főművekhez szépen illeszkednek a kiegészítő alkotások, de nem hiányoznak az igazán ritka kincsek sem, mint például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar képei.
Kovács Gábor másfél évtizede vásárol műalkotásokat azzal a céllal, hogy létrehozzon egy, az újkori magyar festészet történetét méltón reprezentáló gyűjteményt. Kollekciója a XVIII. század elejétől napjainkig terjedő korszak művészetét öleli fel, és jelenleg közel négyszáz alkotásból áll.
Ahogyan minden jelentős magángyűjtemény, a Kovács Gábor Gyűjtemény is határozott karakterrel bír: híven tükrözi létrehozója gondolkodásmódját, érzés- és élményvilágát, művészeti érdeklődését. A gyűjtemény fő irányvonalát a klasszikus szépségeszményt kifejezésre juttató, természetelvű tájfestészet remekei képviselik, melyekhez harmonikusan kapcsolódnak a más tematikát felvonultató alkotások. A kollekció kivételes értékű gyöngyszemei id. Markó Károly és Vaszary János több alkotása, amelyek válogatott darabokon keresztül mutatják be e két festő teljes életművét.
A gyűjtemény szinte hiánytalanul reprezentálja a XIX. század romantikus, majd realista tájábrázolásától, a nagybányai iskola plein air festészetén keresztül, a XX. század első évtizedeinek különféle izmusaiba torkolló fejlődési ívet. A főművekhez szépen illeszkednek a kiegészítő alkotások, de nem hiányoznak az igazán ritka kincsek sem, mint például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar képei.
A jelenleg is folyamatosan gyarapodó Kovács Gábor Gyűjtemény a legrangosabb magyar magángyűjtemények sorába tartozik, ebből láthat most válogatást a nagyközönség 2008. július 24 – szeptember 19. között Szegeden.
Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós kiállítása
2008. szeptember 26. - november 30.
Két kiemelkedő kortárs festőművész alkotásai találkoznak a REÖK következő tárlatának alkalmából: a művészek, Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós már húsz éve házasok, ám együtt még sosem állították ki képeiket Magyarországon. Műveik a legismertebb hazai írókat inspirálták alkotásra – az így született szövegek a festő-házaspár nemrég megjelent, közös albumában is helyet kaptak.
Általában saját készítésű fotóik ihletik meg őket, ha festenek, ám mire a fényképből festmény lesz, megesik, hogy átalakul a koncepció is. A REÖK következő kiállításának művészeit a kortárs magyar festészet legkiválóbb alkotói között tartják számon: Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet már húsz éve házasok. A képzőművészeknek Európa számos fővárosában volt már közös kiállításuk, Párizs, Róma és Bukarest után Szegedre érkezik a tárlat. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy Magyarországon is megvalósulhat a közös tárlat – meséli Vojnich Erzsébet. – Az a nemrég megjelent művészeti album adja az apropót, amely kettőnk munkáságáról szól. A kiadótól jött az ötlet, hogy a bemutatót koronázzuk meg egy közös kiállítással, amihez a legnagyszerűbb helyszínnek a szegedi REÖK bizonyult."
Az említett kötet érdekessége, hogy a művészházaspár képei mellett a legnépszerűbb hazai írók szövegeit olvashatjuk benne, többek között Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Darvasi László, Závada Pál és Tóth Kriszta írásait. Az irodalmárok Vojnich Erzsébet és Szűts Miklós barátai, akiket gyakran kérnek fel kiállításaik megnyitására – az albumban szereplő szövegek ezeken a megnyitókon hangzottak el, és természetesen akad olyan is, amely egy-egy festmény hatására született.
Ahogyan a művész házaspár, úgy a REÖK is összekapcsolja az össszművészetiség jegyében a képzőművészetet és irodalmat, így folytatódik az a hagyomány, amit a drámaíró versennyel indított el a kiállítóház. A Vojnich-Szűts-tárlat apropóján kéthetente azokkal a népszerű írókkal – Závada Pállal, Parti Nagy Lajossal, Tóth Krisztával és Szilágyi Ákossal – találkozhatnak a látogatók, akik a házaspár kötetének is alkotói. Az irodalmárok szubjektív tárlatvezetést is tartanak a képek között a résztvevők számára.
Rene-sansz kiállítás: különleges elektrografikák 2008. szeptember 27. - október 15.
A REÖK átriumában szeptember 27-én, szombaton 15 órakor nyílik Haász Ágnes és Sándor Edit tárlata, a Rene-sansz. A művésznők speciális technikát alkalmaznak alkotásaik – az elektrográfiák – létrehozásánál: a hagyományos eszközökön túl segítségül hívják elekronikus berendezések, például számítógép vagy akár fénymásoló segítségét is. A REÖK átriumában szeptember 27-én, szombaton 15 órakor nyílik Haász Ágnes és Sándor Edit tárlata, a Rene-sansz. A művésznők speciális technikát alkalmaznak alkotásaik – az elektrográfiák – létrehozásánál: a hagyományos eszközökön túl segítségül hívják elekronikus berendezések, például számítógép vagy akár fénymásoló segítségét is. A kiállítás során hatalmas, öt méter magas, nyolcvan centiméter széles, felfüggesztett vászonnyomatokon idézik a reneszánsz hangulatát. Sándor Edit művein a kor drapériáinak különleges megjelenítései alkotnak formákat, így például bebugyolált emberi testet, Haász Ágnes pedig Boticelli Angyali üdvözlet című festményét dolgozta fel az érdekes technikával. Ahogyan a tárlat címe, a Rene-sansz is mutatja, esélyt kívánnak adni a reneszánsz látásmódnak arra, hogy az a mai emberek életére vonatkoztatva is érvényes jelentést tudjon felmutatni. Sándor Edit elmondása szerint attól is izgalmas első közös kiállításuk, mert bár a téma egybevág, a hatás mégis kontrasztos lesz a két művész alkotásai között. A Rene-sansz tárlatra a belépés ingyenes.
XXVI. Sajtófotó Kiállítás
2008. november 6. - 2009. január 18.
Kurátor: Szalay Zoltán
Szőnyegkiállítás
2008. december 7. - 2009. január 30.
Glamour
2008. december 13. - 2009.január 30.
_____________________________________
SZÉPSÉG ÉS FÁJDALOM
GOYA & Blake, Kondor
2007. augusztus 17. - október 20.
Kurátor: Papp Katalin
_____________________________________
KORTÁRS SZEGED I.
2007. augusztus 17. - szeptember 30.
Kurátor: Nátyi Róbert
_____________________________________
FELUGOSSY LÁSZLÓ KAMARAKIÁLLÍTÁSA
2007. október 3-október 21.
FeLugossy László a hazai kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb alakja, 1947. június 25-én született Kecskeméten, idén 60 éves. Autodidakta képzőművész. A középiskola befejezése után fotózást tanult. 1972-óta tagja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, 1982 óta a Művészeti Alapnak, 1989-óta pedig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. 1990-ben Munkácsy-díjat, 1991-ben pedig a Neufeld Anna Alapítvány Hincz Gyula díját kapta meg. 1968-óta állít ki, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Művei megtalálhatóak a nagyobb magyarországi köz- és magángyűjteményekben.
Kurátor: Nátyi Róbert
________________________________
NÁDAS PÉTER FOTÓKIÁLLÍTÁSA
2007. október 5-október 21.
„A kép teológiája
A dolog végül is pofon egyszerű. Minden kép, mely egyetlen embert elvezet egy másik emberig, szentség és misztérium. És minden kép, amelyet bármely szándékkal mutogatnak, bálványimádás és szentségtelen. Más kultúrák, amikor eleve megtiltottak mindenféle emberábrázolást, akkor ugyanazt a problémát érzékelték, amelyre mi bálványimádás és misztérium között vergődve immár köpünk."
Nádas Péter (1942, Budapest) író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként és szerkesztőként is dolgozott.
Kurátor: Nátyi Róbert
________________________________
A MAGYAR FESTÉSZET NAPJA
2007. október 15 - 2007. október 30.
Ami a színháznak a POSZT, az a képzőművészetnek a Magyar Festészet Napja. 2002 óta rendezik meg ezt az ünnepet. Az évek folyamán országos, sőt határon túlra nyúló, többnapos rendezvénnyé nőtte ki magát ez az egyedülálló, civil, szakmai kezdeményezés. Olyan örömünnep ez, ahol az egyébként sok szempontból megosztott szakma, a különböző törekvések, az egyes generációk összeérnek. Egy találkozó.
Kurátor: Dr. Nagy Gábor
________________________________
CSURKA ESZTER KIÁLLÍTÁSA
2007. október 25-november 7.
Csurka Eszter festményei - legyen az akvarell vagy olajkép - mintha egy életszerető ember sötétséggel vívott harcát mutatnák meg. Azt, ami az emberben a felszín és a bőr alatt van. Képzeljük csak el, hogy ott lebegnek a fémes háttér előtt a rózsaszínű, vörösbe hajló figurák. Elcsúsznak és bemozdulnak, a nehéz és súlyos közegben olyan könnyedén, mintha nem is testből lennének, hanem pillekönnyű szellemből. Szellemeink ezek, a legfinomabb átmenetekből felépülve. Ruhájuk nincs, pigmenthúsuk mindenük. És az idő kikezdi alakjuk, formájuk lehetséges körvonalait. Vagy a szemünk káprázik? Nem is szellemek ezek, hanem mi magunk vagyunk?
Kurátor: Nátyi Róbert
_____________________________________
XXV. MAGYAR SAJTÓFOTÓ KIÁLLÍTÁS
2007. november 2 - 2007. december 2.
A Magyar Sajtófotó Kiállítás a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztálya és Magyar Fotóriporterek Társasága közös kiállítása, amelyet mindenkor, a két szervezet által kiírt Sajtófotó Pályázat előz meg. A pályázatra 13 kategóriában lehetett nevezni és a beérkezett több ezer képből rangos szakmai zsűri választotta ki a díjazott képeket, valamint a kiállításra kerülő alapanyagot.
A seregszemle szerves részeként lesz látható a Visszapillantás című tárlat, amely az elmúlt 25 év sajtófotó kiállításainak legjobb képeiből mutat be válogatást .
Érdeklődésre tarthat számot a XXV. Magyar Sajtófotó Kiállítás kísérő kiállítása: a National Geographic International nemzetközi válogatott anyaga is.
Kísérő kiállítások:
2007. november 2 - november 12-ig!
- "VISSZAPILLANTÁS" (Az elmúlt 25 év legjobb sajtófotói)
2007. november 12- december 12-ig!
- NATIONAL GEOGRAPHIC INTERNATIONAL nemzetközi válogatás
Kurátor: Szalay Zoltán
- Kiállítások 2025
- Kiállítások 2024
- Kiállítások 2023
- Kiállítások 2022
- Kiállítások 2021
- Kiállítások 2020
- Kiállítások 2019
- Kiállítások 2018
- Kiállítások 2017
- Kiállítások 2016
- Kiállítások 2015
- Kiállítások 2014
- Kiállítások 2013
- Kiállítások 2012
- Kiállítások 2011
- Kiállítások 2010
- Kiállítások 2009
- Kiállítások 2008
- Kiállítások 2007
A megújult Reök-palota az Europa Nostra-díjas Szeged város kiemelkedő épített öröksége. A palota századelő szalonvilágát visszaidéző környezete kiváló helyszínt biztosít rendezvények, fogadások és konferenciák lebonyolításához.
Az épület külső szépségét méltó módon egészíti ki, hogy a rendezvényekre képzőművészeti alkotások és műtárgyak között kerülhet sor.
További információkat a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen kérhet.
Alaprajz, technikai paraméterek >>
Kiállítási területek alaprajzai és műszaki adatok
I. emelet
II. emelet
Termek alapterületei:
| I/1 | 112,68 | m2 |
| I/1/C | 53,74 | m2 |
| I/2 | 79,11 | m2 |
| I/3 | 21,06 | m2 |
| I/4 | 50,8 | m2 |
| I/5 | 27,22 | m2 |
| I/6 | 50,2 | m2 |
| I/6/A | 53,49 | m2 |
| I szint összesen: | 448,3 | m2 |
| II/1 | 112,68 | m2 |
| II/2 | 79,11 | m2 |
| II/3 | 21,06 | m2 |
| II/4 | 50,8 | m2 |
| II/5 | 27,22 | m2 |
| II/6 | 50,2 | m2 |
| II/6/A | 53,49 | m2 |
| II szint összesen: | 394,56 | m2 |
| I+II szint összesen: | 842,86 | m2 |
Világítási konepció
A kiállítótermekben az egyenletes és káprázástól, valamint zavaró ref-
lexióktól mentes világítás létesítéséhez az általános világítást nagyfelületű
világító berendezések (világító mennyezet) biztosítják, egyes tárgyak
kiemelő világításhoz sínes világítási rendszer áll rendelkezésre.
1. Nagyfelületű világító berendezés
• fényerőszabályzásra alkalmas elektronikus előtéttel üzemeltett
fénycsövek
• extrudált alumínium profilból méretregyártott, kiemelhető keretbe feszített, transzlucens, opál-fóliával borított világító felület
2. Sínes világítás
• minden kiállításhoz egyedileg installálható
• szükség szerint a kiállítás látogatóinak mozgását érzékelve vagy egy
időprogram szerint változtatja a fényerőt, a világítás színét stb.
• sínre szerelhető lámpák típusa:
ERCO halogén kiemelő lámpa 100w flood
ERCO Optec halogén falmosó lámpa 75W
Erco Pollux halogén lámpa 50W
Gyengeáramú hálózatok
• telefonhálózat
• számítógép hálózat
• tűzjelző hálózat
• vagyonvédelmi hálózat
• videomegfigyelőrendszer
• hangosítás
Szellőzés és légtechnika
• óránként háromszoros légcsere a kiállító helyiségekben
• télen-nyáron 20 °C-os (+- 5 °C) levegőbefújás
• télen-nyáron 50% (+- 5 %) relatív páratartalmú levegő biztosítása
Dr. Herczeg Tamás, a REÖK alapító igazgatójának bevezetője
Dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátorának írása a Reök-palotáról
Papp Katalin
Reök-palota: szenvedély építészetben és művészetben
Szegeden, a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán, a Magyar Ede téren találhatjuk a hazai szecesszió ezen egyedülálló alkotását. A külföldi szakirodalomban „Hungarian Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílus jegyeit magán viselő ház Magyar Ede tervei alapján 1907-ben készült el. A katalán Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. Valóban ritka kincset birtokol Szeged városa. A város szívében egy évszázada álló családi palota – dacolva háborúkkal, rendszerváltozásokkal – európai viszonylatban is kimagasló, különleges érték. Alkotója, a fiatalon – 35 évesen – elhunyt építőmester, Magyar Ede, aki elszánt, bátor és tehetséges volt ahhoz, hogy a konzervatív magyar szemlélet ellenére, szűkebb hazájába, a dél-alföldi városba bekapcsolja Európát. Azt az európai fejlődést hozta el, amely újító eszméivel áthatotta nemcsak a kor építészetét, hanem új szemléletével hatni tudott más művészeti műfajokra is. Bár a korszak magyar építészetében – így Szegeden is – fellelhetőek ezen legújabb szemlélet egyes elemei, mégis fiatalos és elszánt lendület, európai tapasztalat és kitekintés kellett ahhoz, hogy Szegeden létrejöhessen egy olyan egyedülálló épület, mely még a szecesszió stílusának követői körében is meglepően bátornak hatott.
Az Európában egyre népszerűbb irányzatnak – a még virágzó, általánosan elfogadott eklektikus szemlélettel szemben – Magyarországon is voltak követői. Egy-egy csoportosulás vagy iskola munkássága (Lechner, Medgyaszay, Kós, a Fiatalok csoportja stb.) kitörölhetetlen a magyar építészet történetéből. A magyar szecesszió legismertebb, legnagyobb hatású építészének Lechner Ödönt (1845–1914) tartják, aki a stílus magyar irányzatának, a magyar formanyelv megteremtésének kezdeményezője is volt. Lechner Szegeden is alkotott, de a Reök-palotán mégsem az ő, hanem sokkal inkább – Magyar Ede párizsi személyes élményein átszűrve – a francia és a belga Art Nouveau hatása mutatható ki. A magyar szecesszió e ritka vonulatába néhány budapesti épületen kívül – melyek közül Vidor Emil épületei emelkednek ki – egyedül ez a szegedi palota sorolható. Stiláris újdonsága mellett különös értéke, hogy egy időben született az európai nagyvárosokban emelt hasonló épületekkel.
A ház „felfedezője" az 1970-es években Bakonyi Tibor (1934–1982), Szegeden élő építészmérnök volt. Fáradhatatlan szenvedéllyel kutatta az épület tervezője, Magyar Ede és építtetője, Reök Iván (1855–1923) vízépítő mérnök múltját, történetét. Bakonyi kutatásai alapján (Bakonyi Tibor: Magyar Ede. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989) tekintjük át röviden az építő és építtető történetét, valamint az épület jellemzését. Magyar Ede Orosházán született 1877. január 31-én. A harmadik gyermekként született Ede hároméves, amikor a család felvette a Magyar vezetéknevet. Építőmesteri képesítését a Budapesti Állami Felsőépítőipari Iskolában szerezte 1901-ben. Tanulmányai során többször utazott külföldre; kedvenc úticélja Párizs volt. Külföldi tanulmányútjai után főként Szegeden tevékenykedett. A századfordulót követő években még tartott az építőipar kiegyezést követő fellendülési szakasza, így alkotómunkáját kedvező időpontban kezdhette. Tervezői munkássága 1904-től ismeretes. Huszonkilenc évesen kapott megbízást a Reök-palota megtervezésére. Egy építész számára a mai napig ritka adomány, hogy saját hazájában olyan megbízóval kerülhet kapcsolatba, aki nemcsak hasonló szemlélettel, széleskörű látásmóddal bír, hanem olyan bizalommal is van iránta, hogy teljes odaadással, szenvedéllyel megvalósíthatja elképzelését. Az épület engedélyezési terveit 1906. július 2-án nyújtotta be a városépítészeti bizottsághoz. E tervek alaprajzi elrendezése szinte megegyezett a megvalósult állapottal, de a homlokzatok, a tényleges ablakok és ajtók feltüntetése mellett neobarokk részletmegoldásokat és homlokzattagolást is tartalmaztak. 1907 novemberére, alig másfél év alatt készült el igényes kivitelben, túlnyomórészt helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. Az alaprajz a család igényeit tükrözi: Reök Iván fiai részére szintenként egy-egy garzonlakás, leányai részére szintenként két-két többszobás lakás készült el. A lakások elhelyezése és kialakítása az építés idejének korszerű és ötletgazdag megoldását idézi. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték. A bejárattól balra Magyar Ede saját tervezőirodáját rendezte be.
A Reök-palota városképi hatását növeli az előtte levő kis teresedés. A kétemeletes saroképület szinte szobrászi eszközökkel formált homlokzatai már messziről felkeltik érdeklődésünket. A külső tömegképzés hangsúlya a nyitott és zárt erkélyekkel, valamint a magas pártafallal tagolt sarokrészen van. Hullámzó falsíkjai, varázslatos virágmotívumai változatosságot mutatnak, ugyanakkor az építészeti tektonikával szerves egységet képezve kiegyensúlyozottságot sugallnak. A homlokzattagolás ritmikája is rendkívül szellemes, kiegyensúlyozott: egyszerre képes hangsúlyozni a főbejáratot és a sarokátfordulást. Ma is ámulatot és csodálatot vált ki Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, még feloldásra váró szimbólumrendszere, amely az épület minden egyes részletén tetten érhető. 
Elfogadhatjuk lelkes elemzőjének, Bakonyinak állítását, hogy ilyen formai tökéletességre, a virágmotívumok építészeti tagozatokká való átlényegítésére, a virágmotívumokból komponált oszlopfők és pilaszter fejezetek ilyen szép formálására az Art Nouveau egész mozgalmán belül alig találunk példát. Magyar Ede munkatársa, Takács János igen pontosan felidézi Magyar szokatlan formálásának indítékait: „Alapvető a falsíkok hullámos kialakítása. Az egész homlokzat mintegy dombormű, a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével. A lágy árnyékú zárterkélyek, a nyitott erkélyek hullámos alátámasztékai, a lizénák, oszloptörzsek, oromzatok hullámos kialakítása is mind a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődnek össze." (Bakonyi 1989:11) A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg vízitündérek díszítettek, de ezeket a család konzervatívabb ízlésű hölgytagjai rövidesen lekapartatták. Az épületbelsőről Bakonyi az alábbi szenvedélyes elemzést adja: „A homlokzatok alkalmazott stilizált növényi ornamentikája a lépcsőházban is folytatódik. A gyökérből kinövő indadísz vaspálcán felfutva virágcsokorba szökken. A rácsmezőkön sáslevelek között bimbós és kinyílt liliomok láthatók, melyek felfelé lüktető, sodró hatást keltenek. Az orsótérbe pillantva csupa kinyílt virág látható, s ez minden irányban élményszerűvé teszi a közlekedést. Az épületen található ritka szépségű kovácsoltvas munkákat Fekete Pál (1873–1908) szegedi díszkovács, a hazai szecessziós kovácsművészet egyik invenciózus, kitűnő formaérzékű mestere készítette Magyar Ede rajzai alapján. A lépcsőház minden ablaka más és más osztású, a vékony ablakosztó bordák is virágmotívumokra emlékeztetnek. A lépcsőt kísérő szalagdísz ismétlődő elemekből álló, felfelé hullámzó kalligráfiái is fokozzák a lépcsőház varázsát." (Bakonyi 1989:12) Bakonyi szerint a főbejárat feletti orommezőbe komponált két lófej a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra, míg a sarokrész tetején terpeszkedő madár az egykori „Fekete sas" utcára utal. A szegedi Reök-palota megépítése hírnevet szerzett Magyar Ede számára. Sorra kapta a megrendeléseket, főképp lakóházak építésére. 1909-ben egy országos tervpályázat nyerteseként kapott megbízást az 1400 fő befogadóképességű kaposvári színház tervezésére. Építése 1910 januárjában kezdődött, 1911 áprilisában tartották a vasbeton szerkezetek teherpróbáját. A szeptember 2-án felavatott épületről a korabeli sajtó „Szegedi építészek remekműve" címmel számolt be. Magyar Ede 1912. május 5-én szíven lőtte magát. Említésre méltó további munkái: Schäffer-ház, Szeged (1904–05); református templom, Nagykikinda (1908 körül); Ungár–Mayer-palota, Szeged (1910–11); Református-palota, Szeged (1910–12); Simon-palota, Hódmezővásárhely (1912–13). Tragikusan rövid, de megkerülhetetlen alkotói munkásságával a magyar szecesszió kiemelkedő tervezői közé tartozik. Azok közé az alkotók közé sorolhatjuk, aki az európai áramlatok, fejlődési tendenciák megjelenésével egy időben tudta magáévá tenni a kor szellemét, az új eszmét és a korszerű látásmódot. A Reök-palota jellegzetes formálása egyedülálló hazánkban; kompozíciós módszerei, plasztikai elemei Európában is ritkaságnak számítanak. 
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését, új stiláris egység megteremtését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, amit a természeti képződmények, a növényi formák törvényszerűségeinek megfelelően alakítottak, formáltak. Építészettörténeti elemzők a szecessziós építészeti formák eredetét William Blake (1757–1827) festményeire vezetik vissza. Bakonyi is hivatkozik Edwin Johnston, ír származású művészettörténész megjegyzésére: „A hatalmas görbevonalú erkélyek és a növényi frízek az utcasarok kiugrásán futnak össze egy szabálytalan ház-orom állkapocsba, mely William Blake Atyaúristenének távoli hasonmása." (Bakonyi 1989:11). A fantázia szárnyalásának csúcsát alighanem a katalán építész, Antoni Gaudí (1852–1926), a szecesszió talán legérdekesebb és legeredetibb egyénisége alkotta meg. A szegedi Reök-palota „testvérének" valóban a barcelonai Casa Batlló vagy a Casa Milá épületeket tekinthetjük, amelyek a szegedivel egy időben épültek. Homlokzati megjelenésben és a belső terek részleteinek megformálásában is kimutatható a rokonság. Ugyanakkor mindketten merítettek a brüsszeli Victor Horta épületeinek formavilágából. Mintául szolgálhatott például a közismert brüsszeli épület, a Tassel-palota (1893) vagy Horta 1898–1900 között épült saját lakóházának jellegzetes térképzései, az előcsarnok és a lépcsők részletei is. Továbbá francia párhuzamként Hector Guimard (1867–1942) nevét kell még megemlítenünk, aki nagy hatást gyakorolt kortársaira az 1900. évi világkiállításra elkészült legismertebb munkáin keresztül, mint például a párizsi metró lejárati pavilonjaival vagy lépcsőfoglalatai dekoratív vonalvezetésével. Mindkettejükre az expresszív, plasztikus formálás, a gazdag részletképzés, illetve a felületek mozgalmas kezelésmódja jellemző. A 20. század második felében több átalakítást és felújítást is megélt az épület. Az egykor városi palotának szánt különleges szecessziós palota mostani felújítása, átalakítása után még többet mutat belső értékeiből is. A földszinti terek nyilvánossága után az emeletek is közösségi funkciót kaptak. A felújítás eredményeként újabb helyet vehet birtokba a város művészetek iránt érdeklődő közönsége. A szecessziós városi palota századik születésnapján megújulva, 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit. A Reök akkori igazgatója, Herczeg Tamás az épület megálmodóihoz hasonló szenvedéllyel indította el az épület programjait. A többfunkciós kulturális célra átalakított, többek között városi képtár igényével felújított épület, a „Reök-palota – Regionális Összművészeti Központ" elsőként a „Szépség és fájdalom" című kiállítással várta az érdeklődőket.
1. Minden a REÖK-be belépő látogató tudomásul veszi, hogy a belépéssel a jelen házszabályban foglaltak betartását vállalja.
2. Az Igazgatóság, a biztonsági szolgálat és a hostessek utasításait a látogatók kötelesek betartani.
3. A REÖK területére ütő-, szúró,- vágóeszközt, fegyvert, továbbá gyúlékony és robbanásveszélyes anyagot vagy bármely, mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bevinni TILOS!
4. A kiállítóterekbe ételt, italt, táskát, kabátot, esernyőt tilos behozni. Minden ilyet kérünk a ruhatárban elhelyezni, melynek használata kötelező. Továbbá tilos az állatok behozatala, kivételt képeznek az igazolvánnyal rendelkező segítőkutyák.
5. Az őrizetlenül hagyott értékekért nem vállalunk felelősséget.
6. Alkoholos, kábítószer vagy egyéb befolyásoltság hatása alatt álló, valamint a nem kulturált öltözékben megjelenő személy a REÖK-öt nem látogathatja.
7. A másokat megbotránkoztató, zaklató, agresszív, garázda magatartást tanúsító személyeket a biztonsági szolgálat kivezetheti, illetve szükség esetén a rendőrséget értesíti.
8. A REÖK területén okozott bármilyen károkozás TELJES KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGET von maga után a Ptk. szabályai szerint!
9. Az épületben és az épület 5 méteres körzetében TILOS a dohányzás.
10. Látogatóink kötelesek betartani a kulturált viselkedési szabályokat.
11. A kiállítóterekben a mobiltelefon használatát kérjük mellőzni.
12. Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kiállítóterekben kamerás megfigyelő-, és rögzítő-rendszer működik.
13. Társaságunk ezúton tájékoztatja a REÖK vendégeit, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékokra a REÖK jegyirodájában jegyet vásárló közönséget, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékokon résztvevőket, hogy a tömegrendezvények résztvevőinek rögzítéséhez és nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása nem szükséges. Fentiekre figyelemmel Társaságunk fenntartja a jogot Szegedi Szabadtéri Játékok helyszínein, illetve a REÖK-ben zajló közéleti események rögzítéséhez, - ahol nem az egyes ember képmásának a felvétele a cél, hanem a tömeg bemutatása - és az így rögzített anyag nyilvánosságra hozatalához.
14. A kiállítás valamennyi műtárgya szerzői jogvédelem alá esik, így bármilyen célú és formájú felhasználásuk közlési engedélyhez kötött, melyet minden darabra, minden alkalommal külön kell megkérni.
15. A művekről reprodukciók és azok közlési engedélye kizárólag a Regionális Összművészeti Központot üzemeltető Szegedi Nemzeti Színháztól igényelhetők.
16. A REÖK kiállításairól és rendezvényeiről szóló beszámolókhoz a Marketing Osztálytól marketing(kukac)szegediszabadteri.hu igényelhetnek fényképeket, vagy fényképezési engedélyt.
17. Felhívjuk Kedves Látogatóink figyelmét, hogy kiállítótermünkben a nyugalom megzavarására alkalmas művek is lehetnek, melyek egyes látogatóinkban visszatetszést kelthetnek. Erre tekintettel a kiállítás megtekintése mindenkinek csak a saját felelősségére történhet.
18. Mozgáskorlátozottak és rászorulók közlekedését a lépcső melletti felvonó segíti.
19. Jegyet nem cserélünk, és nem váltunk vissza.
20. Ingyenes belépésre jogosult:
- 6 év alatt és 70 év felett,
- fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként max. 1 fő),
- MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagok,
- arcképes újságíró igazolvánnyal.
További információ a kedvezmények igénybevételéről a www.reok.hu weboldalon a Jegyvásárlás menüpont alatt található
Az ingyenes belépő a Marketing Osztály megkeresésével, a látogatás előtt legalább 48 órával, a marketing(kukac)szegediszabadteri.hu e-mail címen igényelhető.
Nyitva tartás:
Jegyértékesítés
Hétfő - vasárnap 10:00 – 18:00 óráig
Képtár nyitvatartás
Kedd - vasárnap 10.00 - 18-00 óráig
Időszakosan a fentiektől eltérő nyitvatartás is lehetséges.
Köszönjük látogatóink együttműködését, élményekben gazdag időtöltést kívánunk!
A Szegedi Nemzeti Színház vezetősége
A REÖK weboldalának kezelője a Szegedi Nemzeti Színház.
Közérdekű adatai elérhetőek: https://szinhaz.szeged.hu/kozerdeku-adatok
Üzemeltető szervezet:
SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ
Főigazgató: Barnák László
Cím: 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1.
Központi telefonszám: 62/479-279
Központi fax: 62/475-562
REÖK - Regionális Összművészeti Központ
Vezető kurátor: Dr. Nátyi Róbert, művészettörténész
6720 Szeged, Magyar Ede tér 2.
Tel.: 0662/471-411, 0662/471-169
Fax: 0662/471-411
www.reok.hu
Házbérlet:
This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Jegyértékesítés:
Helyszínen és elővételben:
REÖK, 6720 Szeged, Magyar Ede tér 2.
T.: +36-62/541-205; +36-62/541-209
Fax: +36-62/541-206;
