Hogy kerül gyerekdal a kiállítótérbe?

Múzeumpedagógiai foglalkozás óvodás csoportoknak a REÖK-ben

Hat hónap alatt több mint 1300 szegedi óvodás látogatta meg a REÖK kiállításait az ingyenes múzeumpedagógiai foglalkozások keretén belül. Ez példátlan eredmény az ilyen jellegű szegedi foglalkozások tekintetében. A  cél többek között: felébreszteni a gyerekekben a művészetek iránti érzékenységet, kialakítani a véleményalkotás képességét, formálni az ízlésüket. Az ovisok csillogó szemekkel, elvarázsolva, lelkesen és élményekre nyitottan vesznek részt a foglalkozásokon.

Hetek óta a Boci, boci tarka gyermekdal hangzik fel a REÖK második emeleti kiállítótermeinek csendjében: a délelőtti múzeumpedagógiai foglalkozásokra látogató ovisok egyik kedvenc képe Zombory Lajos tehenet ábrázoló festménye a Közös értékeink tárlaton. Egy kislány kezdett el hirtelen ötlettől vezérelve énekelni előtte, azóta Ale Ildikó múzeumpedagógus – ha a kicsiknek van hozzá kedve – beépíti a programba a dalolást is.

„Már a foglalkozás kezdetén látszik a gyerekeken: remegő izgalommal várják, mi fog történni a termekben. A képek néha akkora hatást tesznek rájuk, hogy mindenképpen meg szeretnék érinteni őket – meséli Ale Ildikó. – Persze nem tehetik, mert már a bemutatkozáskor beavatom őket a tárlatlátogatás szabályaiba. Amikor olyan mondat hangzik el egy ovis szájából bizonyos képek előtt, hogy: Istenem, de gyönyörű!, azt pedagógusként nagyon jó hallani.”

Az ovisok és óvónők lelkesedése mellett a profán adatok is azt mutatják, hogy érdemes energiát fektetni a projektbe. Az ingyenes, csoportoknak szóló program tavaly novemberben indult a REÖK-ben, azóta több mint 1300 kisgyermek látogatta meg az időszaki kiállításokat. „Ez a szám példátlan eredmény az ilyen jellegű szegedi foglalkozások tekintetében, nagy sikerként értékelem – mondja büszkén Bátyai Edina, a REÖK-öt működtető Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. – Rendkívül fontosnak tartom a gyerekek művészetekre való nevelését. Fel kell ismerni azt, hogy már egészen kis korukban kötelező komolyzenei koncertekre,színházi előadásokra, kiállításokra vinni őket, mert csak így szokhatnak hozzá és kedvelhetik meg a kulturális programokat, a minőségi szórakozást.” Az igazgatóasszony hozzáteszi, nagy öröm, hogy a foglalkozásoknak Szegeden kívül is híre ment. Februártól ugyanis már vidéki óvodák is csatlakoztak a programhoz: Deszkről és Sándorfalváról is jöttek csoportok.

Az ovisoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozások legfőbb célja, hogy a kicsiket bevezesse a képzőművészet világába. Lényeges, hogy eredetiben találkoznak az alkotásokkal. A foglalkozások ismerkedéssel kezdődnek, Ildikó bemutatja a REÖK-öt, kérdezgeti őket, jártak-e már kiállításon valaha, milyen különbségeket fedeznek fel a palota és más épületek közt. Az egymásra hangolódás, a bizalom felkeltése után a kiállítótérben egy-egy képről beszélgetnek alaposabban. „Egyszerű képelemzésekre helyezem a hangsúlyt: milyennek találják a műalkotások hangulatát, kik szerepelnek a képen. Emellett megismerkedünk a festészeti műfajokkal – így a tájképekkel, csendéletekkel, portré-ábrázolással – és a technikákkal is. Az idő legnagyobb részét egy teremben töltjük, így könnyebben koncentrálhatnak, nem kalandoznak el annyira, viszont az egész tárlatot meg kell nézzék ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a kiállításokról.”

Az egyértelműen látszik és nem is nagy meglepetés Ildikó szerint, hogy a figurális ábrázolás könnyebben megfogható számukra. Az absztraktabb alkotások esetében a múzeumpedagógus feladata, hogy rávezesse őket az értelmezés kulcsára. Ilyenkor általában tapasztalati úton közelítenek a művekhez. Pataki Ferenc Kézjegy kiállításán a „Csend világa” című kép előtt Ildikó arra kérte a kicsiket: csukják be a szemüket, és úgy gondolkozzanak azon, mit jelent nekik a csend, majd ezután próbálták meg értelmezni amit láttak. Így ugyanis kizárhatják a külvilágot, és jobban meg tudják figyelni milyen is a csend. A szituációs játékok alkalmazása sem ritka a programban. Kukovetz Nana Párizsi kalapszalon című képéből merítkezve például a gyerekeknek a kalapszalonba kellett képzelniük magukat, ott megrendelni, és ezáltal jellemezni a vágyott fejdíszt.

A foglalkozások menete az életkornak megfelelően alakul. Ildikó arra is törekszik, hogy a kicsik a képeken keresztül megtanulják kifejezni magukat, egyéni véleményformálásra legyenek képesek és indoklásaikat is meg tudják fogalmazni. Mindez persze későbbi életszituációkra is kihat, a gyerekek nagy része pedig élményeket, érzéseket könnyen befogadó felnőtté válik. A cél alapvetően az, hogy felébredjen a gyerekekben a művészetekre irányuló érzékenység, formálódjon az ízlésük, mindemellett pedig kialakuljon bennük a tárlatlátogatás kultúrája. Ildikó tapasztalataira alapozva azt mondja: a gyerekek feloldódnak a képek fizikális-valóságos jelenlétében, csodálkoznak, megdöbbennek, azonosulnak a témával vagy éppen negatív viszonyulásuknak adnak hangot: érzelmi kivetüléseik egyértelműek, szinte katartikus pillanatokat élnek meg.

„Az sem kizárt, hogy alkotó felnőtt lesz néhányukból. A foglalkozások végén, a program rajzos része során a tárlaton látható, kiválasztott képet tudják a minőségi eszközök – színes ceruza, pasztell, olajpasztell, színes papír – segítségével továbbgondolni. Sok olyan gyerek van, aki nagyon bátran rajzol, szinte tökéletes térkitöltéssel. A gyerekek által készített legjobb rajzokat egyébként a REÖK egy mini-kiállítás keretében tervezi bemutatni hamarosan.”

A gyerekek rendkívüli asszociációs képessége a képek elemzése során is megmutatkozik. Sok nyitott és érzékeny gyerekkel találkozik, aki bátran közli véleményét az alkotásokról. Persze az is előfordul, hogy egy-egy gyerek zárkózottabb. Ők általában csak suttogva, négyszemközt közlik értékítéletüket.

Sokan érkeznek olyan óvodából, amely speciális művészeti programot visz. Szitás Eszter, a Temesvári körúti ovi pedagógusa is egy ilyen intézményből hozta a gyerekeket. „Nálunk az óvodai nevelés művészeti eszközökkel egészül ki, az a célunk, hogy a gyerekek érzelemvilágát fejlesszük – magyarázza. – Ehhez nagyon jól kapcsolódik a REÖK foglalkozása. Ildikó remek, képzett múzeumpedagógus, a gyerekek el voltak bűvölve a foglalkozástól. Kitűnően megtalálja velük a hangot, folyamatosan biztosítja, hogy a figyelmük éber maradjon.” Az óvónő úgy látta: a kicsik nagy élményként raktározták el a REÖK-ben töltött egy órát, több szülő is jelezte, hogy otthon lelkesen mesélték a látottakat és hallottakat.

A korábban említettekhez képest kevésbé felvillanyozó adat, hogy a havonta érkező gyereklétszámot figyelembe véve korábban nagyjából csupán egy-két százalék járt már szülőkkel a REÖK-ben. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy az óvodapedagógusok tekintetében még rosszabb az arány. A gyerekeken keresztül azonban az óvónőkre, szülőkre nézve is motiváló erő a  múzeumpedagógiai foglalkozás.

Bátyai Edinára korábban olyan nagy hatást tett egy külföldi tapasztalata, hogy akkor határozta el, a REÖK-nek is igyekeznie kell ezt a művészetszeretetet beleplántálni a legfiatalabb nemzedékbe. Egy híres londoni kiállítóházban egy tucat gyerek a földön fekve, elmélyülten és élvezettel nézelődött, rajzolgatott a műalkotások előtt, miután a kis csapat tátott szájjal hallgatta végig a múzeumpedagógus elmélkedéseit egy-egy képről vagy szoborról. Úgy tűnik, ami fejben megfogalmazódott akkor, gyakorlatban is teret nyert a REÖK-ben. A múzeumpedagógiai foglalkozásokra olyan nagy az érdeklődés, hogy a havonta rendelkezésre álló tizenhat ingyenes foglalkozást kivétel nélkül igénybe veszik az intézmények, a foglalkozás sorozat harmadik hónapjára pedig sikerült elérni, hogy az óvónők már a program végén időpontot egyeztetnek a következő havi alkalomra. Ráadásul sokkal többen jönnének a havi tizenhat csoportnál.

Hercegnő a REÖK-ben

A palota fogalomhoz köthető mese-asszociáció érdekes ötletre sarkallta Ale Ildikó múzeumpedagógust. Tapasztalatait a muzeumpedagogia.blogspot.com oldal posztjában is kifejtette. „Életre keltettem egy hercegnőt, aki szerepjátéka erejével, jelenlétével rabul ejti az óvodás korosztályt. A kiállítótéri munka és a rajzos feladatok után a foglalkozás végére időzítem a nagy találkozást - ettől függetlenül az épület látványa és a palota szó hallatán a gyerekek már a bevezető részben a herceg, a hercegnő esetleges létezésére kérdeznek rá. A hercegnő megjelenik az első emeleti hídon, észrevesz bennünket, örömmel üdvözöl mindenkit, majd rövid párbeszéd zajlik közöttünk, a gyerekek is megszólítják. Többnyire döbbenten, ámulatba esve fogadják. Az egyik kisfiú például egyszer izgatottan, levegő után kapkodva fordult hozzám és azt mondta: Azt hittem, mindjárt megáll a szívem!. A hercegnővel folytatott párbeszéd arra irányul, hogy kiderítsük: a hercegnő valójában nem itt lakik, de nagyon szeret idejönni és minden kiállítást megnéz. Pedagógiai célom igazolást nyert, amikor az egyik anyuka minap felhívott. A kislánya ismét találkozni szeretne a hercegnővel, de ha esetleg éppen dolga van és nem lesz a REÖK-ben, azért akkor is eljönnek, és megnézik a képeket, amelyeket a hercegnő látott.”

Jelentkezés a múzeumpedagógiai foglalkozásokra

A foglalkozásokra bárki jelentkezését szívesen fogadja a REÖK a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címen.

A foglalkozáson való megjelenéssel minden résztvevő elfogadja a REÖK látogatói házszabályzatát.

Az óvodás múzeumpedagógiai foglalkozás ingyenes.

Már a középiskolások csoportjai is elárasztják a REÖK kiállításain tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokat, így a pinduri ovisoktól kezdve a gimnazistákig, minden művészetre nevelhető korosztály képviselteti magát a kiemelt programon.

Ritkán lehet tapasztalni olyasmit, hogy egy tinédzser elmélyülten szemlél bármilyen képzőművészeti alkotást, pláne hogy önálló, izgalmas gondolatokat fogalmazzon meg róla és azt esetleg megossza a társaival is. Márpedig a REÖK kiállítótermeiben most már ez sem kivételes alkalom.

Ale Ildikó múzeumpedagógiai foglalkozásaira – melyek a tárlaton látott művek értő elemzéséről és az azutáni képzőművészeti munkáról szólnak – eddig is bárki jelentkezhetett. Az ingyenes programot eredetileg óvodásoknak hirdette meg az intézmény, azonban 2010 novembere óta annyi ovis csoport járt a REÖK-ben – legtöbben nem csak egyszer vagy kétszer –, hogy úgy döntöttek: kiterjesztik a kedvezményt az általános iskolák alsó tagozatos osztályaira is.

Így sikerült elérni immár, beleszámítva az összesítésbe a nyári „holt időt” is, a több mint kétszáz csoportot. Ez példátlan eredmény az ilyen jellegű foglalkozások tekintetében – nem csupán a megyében, de most már országosan is.

Legutóbb egy újabb üdvözlendő változás következett be a program életében: köszönhetően az NKA ebben a témában kiírt és a REÖK által elnyert pályázatának, számos középiskolás osztály jelentkezését is fogadni tudták.

Így jutottak el többek közt a szegedi Tömörkény István és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium érdeklődő tanulói Ale Ildikó festőművész és múzeumpedagógus különleges foglalkozásaira, és rajtuk kívül olyan – nem művészeti jellegű képzést nyújtó – iskolák osztályai, mint a Kőrösi József Közgazdasági, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola, a Deák Ferenc Gimnázium. Sőt Hódmezővásárhelyről, a HISZK Eötvös József Székhelyintézményből is érkeztek tanulók. Az SZTE Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai pezsdítik fel legközelebb a kiállítótereket, méghozzá a Lennon-tárlaton, melyet zenei képzésüknek köszönhetően izgalmas dallamokkal tudnak majd színesíteni.

Az NKA pályázata úgynevezett folyamat-projekt, ami azt jelenti, hogy összesen három kiállítást tekinthetnek meg múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egybekötve a diákok. A Vinkler és a Lennon-tárlatok után legközelebb a Táblaképfestészeti Biennáléra várja őket a REÖK. Kilenc csoport így összesen huszonhét foglalkozáson vesz részt a pályázatnak köszönhetően.

LÁSZLÓ DÁNIEL: MANDULAVIRÁGZÁS
2015. január 30-március 15.

László Dániel a 2013-as Szegedi Nyári Tárlat REÖK-díjasa, így önálló kiállítást biztosít neki a kiállítóház. A festőművész a budapesti Sensaria művészeti csoport vezetője, a figuratív, realista festészet képviselője. A most látható tárlat eddigi életművéből, az elmúlt tíz évből szemezget.

STÍLUS MINDEN KORBAN: HEREND
2015. február 6-március 15.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 189 éve hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak" nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át, a porcelán kemence értéket teremtő tüzén keresztül, a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Így születik a Herendi Porcelán: hivatalos Hungarikum, a Magyar Örökség, és az Európai Kulturális Örökség része. A kiállításon számos szecessziós stílusú alkotás is látható, erre korábban nem volt példa Szeged legszebb szecessziós épületében, a Reök-palotában.

ÉRTÉKMENTÉS: LEHEL ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSA
2015. március 27-május 3.

„Az utóbbi években festett képeim, azt mutatják, hogy új téma megvalósítása izgat. A keletkezésnek: az alaktalanból formát öltő és szabad szemmel nem látható, szinte az elemi alkotórészek világában végbemenő dinamikus életmegnyilvánulások képi formákban való megjelenítése." Jelen kiállítás az értékmentés szándékával készült. Szeretnénk felhívni a figyelmet egy mára méltatlanul elfeledett, gazdag festői életműre.

SANGHAI FOUR SEASONS KIÁLLÍTÁS
2015. április 19-május 10.

Sanghaj Kína egyik legnagyobb városa, 24 millió lakossal. A gyönyörű kikötőváros a keleti parton helyezkedik el, a Jangtze folyó torkolatánál. Gazdag történelme és dinamikus fejlődése lehetővé tette, hogy különböző kultúrák elbűvölő világvárosává váljon. Az itt élő művészeket inspirálják a jelentős kulturális és történelmi változások. Fényképezőgépeikkel megörökítették a város evolúcióját.

XXXVIII. NYÁRI TÁRLAT
2015. május 16-július 5.

A legjobb hazai kortárs képzőművészek alkotásait láthatja a nagyközönség a XXXVIII. Nyári Tárlaton a REÖK-ben. A biennálé-rendszerű kiállítás az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti seregszemléje. Mindenkori célja, hogy bemutassa a kortárs magyar törekvéseket, a hazai táblaképfestészetről, grafikáról és plasztikai áramlatokról átfogó és hiteles, stilárisan sokszínű képet nyújtson. A tárlaton minden évben megjelennek figuratív és nonfiguratív alkotások ugyanúgy, mint a lírai absztrakt vagy a fotó- és hiperrealista művek.

ABA-NOVÁK VILMOS KIÁLLÍTÁS
2015. június 20-szeptember 20.

A Múzeumok éjszakáján nyílik a REÖK és a Móra Ferenc Múzeum több helyszínen rendezett, nagyszabású kiállítása Aba-Novák Vilmos alkotásaiból. A Kass Galériában festményeket láthat a nagyközönség, míg a REÖK kiállítótermében grafikákat, az aulában pedig ismert falképek vázlatait. Többek közt olyan különlegességeket is megcsodálhatnak a palotába betérők, mint a Dömötör-toronyban és a Hősök kapuján látható freskók vázlatai, illetve egy eddig soha ki nem állított képet is, melyet a Szeged-Csanádi egyházmegye adott kölcsön a püspöki dolgozószobából. A tusrajzok, akvarellek és rézkvarcok hasonlóan átfogó képet igyekeznek nyújtani az életműről, mint a Kass Galériában látható festészeti válogatás.

SZEGEDI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁSA
2015. július 10-szeptember 13.

MEL RAMOS KIÁLLÍTÁS
2015. július 10-szeptember 20.

Az amerikai (kaliforniai) festő a pop art egyik kiemelkedő művésze, hírnevét az 1960-as években szerezte. Figuratív képein leginkább szuperhősök és érzéki aktmodellek jelennek meg, méghozzá kukoricaszárból vagy Chiquita-banánból kiemelkedve, Martinis pohárban henyélve vagy épp cukorka papírból kibukkanva. Roy Lichtenstein és Andy Warhol mellett ő volt az első művészek közt volt, aki képregényekből kölcsönözte festményeinek témáit. 1963-ban közös kiállításuk is volt. 

BÁNFFY-KIÁLLÍTÁS
2015. július 10-szeptember 13.

Bánffy az élet számos területén alkotott maradandót, volt író, grafikus, rendező, politikus, de a színpadi látványtervezés az, amiben európai színvonalon, igazán különlegeset alkotott és ezzel hozzájárult a modern magyar szcenika-művészet megújulásához. Az erdélyi polihisztornak a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz is szoros kötődése van, hiszen ő vitte színre a Dóm téren második alkalommal, 1934-ben Az ember tragédiáját. A REÖK kiállításán a sokoldalú főnemes családjával, életével, színházi tevékenységével és az egykori bonchidai családi kastéllyal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlaton láthatók többek közt rekonstruált jelmezek, rendezőpéldányok, a Bánffy-család portréi, fotók a kastélyról, a gróf kardja és személyes emlékei is, így például egy szobor, mely korán elvesztett édesanyjáról készült.

33. SAJTÓFOTÓ KIÁLLÍTÁS
2015. szeptember 25-november 15.

A Magyar Sajtófotó Kiállítás a hazai fotóriporteri szakma legnagyobb seregszemléje, amely mindig az adott évet megelőző esztendő legjobb sajtófotóit vonultatja fel. Azok az események, arcok, hangulatok köszönnek vissza a REÖK-ben látható képeken is, amelyek a 2014-es esztendőt emlékezetessé tették. Drámai és örömteli pillanatokat, küzdelmeket, hétköznapi élethelyzeteket és soha többé ugyanígy tetten nem érhető pillanatokat láthatnak azok, akik ellátogatnak a szecessziós palotába.

REJTETT KINCSEK
2015. december 4-2016. január 17.

Festmények a Csongrád Megyei Önkormányzat gyűjteményéből.  

Magyar Képző- és Iparművészek kiállítása
2011. 11. 20. - 2012. január 15.

deKOR 2 - Dekoratőr és Kirakatrendező Iskola, Budapest 
2011. 11. 20. - 2012. január 15.

Balla Attila festőművész kiállítása
2011. december 3 - 2012. január 15.

Vinkler 100 - Fantasztikus realizmus
január 21 - március 11.

A művész születésének 100. évfordulója alkalmából jubileumi Vinkler László-kiállításra készül a REÖK 2012-ben. A szabadkai származású, de hosszú évekig Szegeden élő, iskolateremtő mester kb. 70-100 alkotása 8-10 magángyűjteményből érkezik. Még a Vinkler-életművet jól ismerők számára is sok meglepetéssel és csemegével szolgál majd a tárlat, hiszen korábban soha ki nem állított művekkel is találkozhatnak a látogatók. Az anyag az elképzelések szerint a vinkleri sokszínűséget tükrözi mind a technikák, mind pedig a korszakok tekintetében. Az olajfestmények, tusrajzok, kollázsok a szegedi rajz tanszéket alapító művész minden jelentős alkotói korszakát felölelik majd. Így például a 30-as évek akadémista portréiból, tájképeiből valamint a 60-70-es évek tasiszta, gesztusjellegű, nonfiguratív tusöntvényeiből is ízelítőt kapnak az érdeklődők. A tervek szerint a REÖK mindegyik kiállítótermében más-más korszak kap helyet. Bővebben...

"The Art of John Lennon" 
január 28. - május 6.

A néhai Beatles-muzsikus idén, 2012 október 9-én lenne hetvenkét éves és ugyancsak ez év december 8-án lesz harminckét esztendeje annak, hogy Mark David Chapman New Yorkban meggyilkolta. A 2012-ben Szegeden megrendezésre kerülő emlékkiállítás már a kerek évfordulók után kerül közönség elé, az azonban vitathatatlan, hogy Lennon zenéje, művészete aligha köthető évfordulókhoz, aktualitását sohasem veszíti el.

A Szegeden látható kiállításon mintegy 80 tárgy, alkotás kerül publikum elé: Lennon, jórészt a hatvanas évekbôl származó rajzai éppúgy láthatóak lesznek, mint személyes tárgyai valamint feleségeivel Cynthia Lennon-nal és Yoko Ono-val készült fotói, de helyet kapnak lithográfiák, kitüntetések, aranylemezek és plakátok is. 

markulikART kiállítás
március 3 - április 8.

Markulik József képzőművész, teoretikus, pedagógus első, magyarországi, önálló tárlata a szegedi REÖK palotában kerül megrendezésre márciusban. A kiállítás, a csantavéri születésű alkotó életművének különböző korszakaiba nyújt betekintést.

Szög-Art kiállítás 
március 17 - május 6.

1991-ben alakult Szegeden a SZÖG-ART Művészeti Egyesület. 21 tagját a városban élő, vagy Szegedhez szorosabban kapcsolódó művészek alkotják.

A művészeti egyesület jubileumi kiállításán a képzőművészet kortárs törekvéseiből, a kisplasztikáktól kezdve a festészeten át a modern grafikáig kap ízelítőt a látogató. A kiállítás megnyitója 2012. március 16-án 18 órakor kerül megrendezésre.

Joseph Kádár kiállítás
március 31 – május 6.

A debreceni születésű, ám 1969-ben illegálisan Párizsba emigrált alkotó, Joseph Kádár tárlatával folytatódik a REÖK azon törekvése, hogy a külföldön munkálkodó neves hazai képzőművészeket bemutassa a nagyközönségnek. Kádár izgalmas személyisége és világlátása egy egész életművet átfogó kiállításon tárul elénk: kezdetben periférikus műfajokkal kísérletezett, majd áttért a fotogramok, később szürrealista képek megalkotására, végül pedig rátalált a kollázs technikára, a térgeometria pedig elvezette az erőegyensúly problémájához. A stílusok, műfajok, periódusok kavalkádjával találkozhatnak tehát a REÖK látogatói. A Párizsi évek című kiállítás betekintést enged a művész eddigi munkásságába, megfigyelhetjük, mekkora utat tett meg szellemileg az első debreceni kiállítástól napjainkig. 

Fritz Mihály kiállítása
április 18 - május 6.

A művész 65. születésnapja alkalmából kerül megrendezésre a kiállítás. Fritz Mihály, Szegeden élő, a Tömörkény István Gimnázium több évtizedig meghatározó művész tanára. A kamaratárlat a művész nagyon gazdag életművéből elsősorban az érmekészítői tevékenységét és az elmúlt 5 évben készült kisplasztikáit mutatja be.

Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása
május 12 - június 10.

A  Magyar Művészkönyvalkotók Társasága a 90-es évektől működik melyben országosan és nemzetközileg is elismert  grafikusok festők, szobrászok, textilművészek és  papírművészek vesznek részt. A művészkönyv egy olyan tárgy, ami lehet könyvformájú vagy egy általános plasztikai forma aminek lényege az hogy egyedi darabok legyenek vagy ha netán egy könyv akkor néhány példány legyen belőle. Az anyaghasználata lehet szinte bármi: papír, fém, textil, fa a lényeg az, hogy a művészkönyv, mint  információ hordozó térplasztika, esztétikai tárgy olyan legyen ami, képes megidézi a Guttenberg kora óta egyre inkább feledésbe merülő kódexet, könyvet. Szinvonalas izgalmas új műfajt ismerhet meg Szeged közönsége ezúton.

XIV. Táblaképfestészeti Biennálé
május 18 - július 15.

A szegedi REÖK-ben megrendezett Táblaképfestészeti Biennálé – mely rangos seregszemlét immár tizennegyedik alkalommal láthatja a város közönsége – a nyári fesztiválszezon egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye. A hazai kortárs festészet valódi keresztmetszetét adja: a színvonalas kiállításnak idén immár harmadjára biztosít méltó helyet a REÖK.

A korábbi évek gyakorlatát jelentő „szabad beadás” mellett személyes felkéréssel is invitál a REÖK művészeket, hogy a zsűrizést követően a hazai táblaképfestészetet méltó módon reprezentáló kiállítást láthasson a közönség. Hazánk legjelentősebb kortárs alkotóinak művei kaptak helyet a korábbi években a kiállítótermekben, így többek között Konkoly Gyula, Szüts Miklós, feLugossy László, ef Zámbó István, Karátson Gábor, Csurka Eszter, Keserü Ilona, Dréher János, Aknay János, Vojnich Erzsébet és Fehér László alkotásai.

Ha valaki ellátogat a Táblaképfestészeti Biennáléra, valóban betekintést nyerhet a kortárs magyar képzőművészetbe, egy stilárisan sokszínű válogatást csodálhat meg, figuratív és nonfiguratív törekvésekkel, lírai absztrakt, fotó- és hiperrealista művekkel.

Kalmár Márton kiállítása
június 22 - július 15.

A művész 65. születésnapja alkalmából kerül megrendezésre a kiállítás. Kalmár Márton, Szegeden élő, a Tömörkény István Gimnázium több évtizedig meghatározó művész tanára.

A kamaratárlaton, a művészetbe újra visszatérő alkotó, elsősorban az utóbbi években készített kisplasztikai kerülnek bemutatásra.

Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion, nemzetközi fémművészeti alkotótábor kiállítása 
(Dóm tér óraterasz)
július 12 - augusztus 20.

Marilyn Monroe Kiállítás
július 20 - szeptember 23.

A nagysikerű John Lennon tárlat folytatásaként, a REÖK eddigi képzőművészeti profiljától némileg eltérő kiállítással várja a látogatókat.  A tragikusan elhunyt Monroe halálának 50. évfordulója alkalmából megemlékezés a színésznőről.

A teljes kollekció anyaga öt különböző csoportba sorolható. Monroe ruhái, ékszerei és különböző kiegészítői mellett róla készült, stúdió- és sajtóarchívumokban fellelt eredeti fotók, levelei és egyéb személyes tárgyai láthatók. Helyet kaptak forgatókönyvek, más filmes dokumentumok és rekvizitumok. Újabb egységet alkotnak a kooperációkból származó darabok, illetve  a kortársak visszaemlékezései.

A kiállítás nem csupán egy tehetséges színésznőnek szeretne emléket állítani, aki rendkívüli egyéniségével és felejthetetlen megjelenésével tagadhatatlanul a filmtörténet része lett. A bemutató célja ennél több; sokkal inkább a magánembert probálja előtérbe helyezni, bemutatva a művész eddig ismeretlen oldalát. Ennek köszönhetően megismerhetjük Monroe-t, mint becsvágyó és okos üzletasszonyt, akinek határozott céljai vannak, és aki az őt körülvevő hírnév ellenére racionálisan gondolkodó ember maradt.

Gulyás Gyula szobrászművész kiállítása
július 20 - szeptember 23.

Gulyás Gyula (1944-2008) Kossuth-díjas szobrászművész a XX. századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotója. Életéből közel tíz évet szánt arra, hogy a Marilyn Monroe köré épült mítoszt a saját eszközeivel újra értelmezze és továbbvigye a legendát. A jelen tárlat a kilencvenes években készült Monroe-sorozatából ad válogatást.

Stefan Wehmeier & Mirabel Compania
július 20 - szeptember 9.

Stefan Wehmeir kortárs német festőművész, nem ismeretlen a magyar közönség előtt sem, hiszen visszajáró résztvevője a Csongrádi Plein Air Nemzetközi Alkotó telepnek. Munkáit nonfiguratív formák, informel-le kacérkodó festészet jellemzi. Stephan Wehmeier aMirabel Compania tagja.

Darmstadtból indult és szerveződött társaság akik többször is részt vettek a dél- franciaországi Mirabelben megrendezett nemzetközi művésztelepen. Az ott látott lenyűgöző természetes szépség, harmónia, a fantasztikus táj, a bazalt sziklákkal minden ott megfordult alkotót hatása alá vont. Az ottani élményeket különböző szemszögből bemutató kiállítás egy igazi csemege annak aki szeretne egy kis ízelítőt kapni ebből az érzésből. Progresszív, sokszínű kiállítás ígérkezik.
A társaság tagjai francia, német, olasz, holland és magyar tagokból áll össze .
Festők, grafikusok, szobrászok, médiaművészek akik országukban és nemzetközi szinten is elismert alkotók.
Magyarországot Nádas Alexandra, Nagy Gábor valamint Sejben Lajos képviseli.

Szegedi Művésztelep kiállítása
július 28 - szeptember 2.

Szegeden másfél évtizede működő nyári grafikai telep beszámoló kiállítása.

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása
szeptember 22 - november 11.

K-ARTS - Kész Művészeti Gyűjtemény kiállítása
szeptember 28 - november 11.

A KÉSZ Csoport acélszobrász alkotótáborában készült művekből évek óta, rendszeresen látható kiállítás a REÖK-öt működtető Szegedi Szabadtéri Játékok helyszínén, a Dóm téren. A REÖK-ben legutóbb 2008-ban rendeztek tárlatot az Acélszobrászati Szimpozionon született alkotásokból. Idén kibővült, sokszínű anyaggal jelentkezik a kiállítóházban a KÉSZ Művészeti Gyűjtemény.

Datki Zsolt fotóművész kiállítása
október 5 - október 28.

KONTRASZTOK VONZÁSÁBAN
A Várfok Galéria művészeinek csoportos kiállítása
november 18 - 2013. január 27.

A tisztán kortárs profilú kiállítóhelyhez, a Várfok Galériához kapcsolódó művészkör mutatkozik be ezúttal a REÖK új kiállításán. Előképek utóélete, a Látomások párbeszéde, a Konstruált valóság – Elemi folyamatok és a Beszédes kompozíciók – Jelbeszédek címekkel négy csoportra bontható a tárlat: a művek közötti kontrasztok más-más megvilágításban bukkannak elő, így vezetve be a látogatót a kortárs szcéna rejtelmeibe. A több mint száz alkotást felvonultató kiállításon huszonöt képzőművész és fotóművész munkáit ismerhetjük meg. Láthatunk műveket többek közt Nádler Istvántól, feLugossy Lászlótól, Mulasics Lászlótól vagy éppen El Kazovszkijtól.

Közös értékeink (2011. január 28 – március 15.)

A szegedi képzőművészetet a tizenkilencedik századtól a nyolcvanas évekig, Nyilasi Sándortól Vinkler Lászlóig bemutató kiállítás. A kiállítás bemutatja azokat a helyi alkotókat, akik bár nem biztos, hogy országosan ismertek, mégis sokat adtak a magyar képzőművészetnek és iránymutatóak annak szegedi fejlődésében. A tárlat anyagának egyik részét azok az alkotások teszik majd ki, amelyeket szegedi családoktól kap kölcsön a kiállítóház. A különálló értékekből szeretnék folyamatosságában bemutatni a szegedi képzőművészet közel száz éves történetét.

Kézjegy - Pataki Ferenc 70 éves (2011. február 5 – március 20.)

Életmű-kiállítás a Szegeden élő, rendkívül népszerű és jól ismert művész 70 éves születésnapja alkalmából. A tárlat ízelítőt és keresztmetszetet ad a gazdag festői életpálya során született alkotásokból.

Kilár István kiállítása (2011. március 26 – május 8.)

A Párizsban élő magyar szobrászművésznek ez lesz a bemutatkozó kiállítása Magyarországon. Az elmúlt fél évszázadban kint alkotott, Franciaországban már megbecsült szobrász. A REÖK kiállítása válogatás az elmúlt évtizedek kisplasztikai (kő, bronz, fa) törekvéseiből, illetve a művész relief-jeiből és grafikáiból.

XXXVI. Nyári tárlat (2011. május 14 – július 10.)

A biennálé rendszerű Szegedi Nyári Tárlat az ország és Szeged egyik legjelentősebb képzőművészeti seregszemléje. Mindenkori célja, hogy bemutassa a kortárs magyar törekvéseket. A tavalyi Táblaképfestészeti Biennálé anyagának válogatásakor már jól bevált meghívásos rendszert az idei nyári tárlatra is kiterjeszti a REÖK. Mind grafika, mind festészet, mind szobrászat. A nyár legjelentősebb művészeti eseményei, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nyári Tárlat ismét összekapcsolódnak majd: a fesztiválra szóló belépőkkel ingyenesen lehet megtekinteni a kiállítást.

Buday György kiállítás (2011. július 16 – szeptember 25.)

A jelentős, Szegedről induló és világhírre szert tevő grafikus kiállítása. A tárlat apropója és jelentősége, hogy Buday György a Szegedi Szabadtéri Játékok első, 1933-ban színre vitt Az ember tragédiája előadásának díszlettervezője. A REÖK ezzel a kiállítással – mely során kifejezetten a darabhoz kapcsolódó anyagokat mutat be – ünnepli a fesztivál fennállásának nyolcvanadik évet.

Hundertwasser kiállítás (2011. július 16 – szeptember 25.)

A Hundertwasser-tárlat a már jól megszokott, világszerte ismert külföldi alkotók anyagaiból bemutatott REÖK-kiállítások sorát gyarapítja. A 20. század második felének meghatározó és egyik legkülönösebb művészegyénisége, a világhírű osztrák művész forradalmian új építészeti megoldásairól ismert, ám gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet területén egyaránt megmutatkozott. A REÖK kiállítása Hundertwasser sokszorosított grafikáit mutatja be.

"Meditációs tárgyak" - Válogatás a Bodnár gyűjteményből (2011. július 16 – szeptember 25.)

2008-ban a KOGART-gyűjtemény bemutatásával kezdődött az, amit 2009-ben a Levendel-gyűjtemény kiállítása folytatott: a magyarországi magánygyűjtemények kincseit felsorakoztató tárlatokat mindig is óriási érdeklődés övezte a nagyközönség körében. A REÖK minden évben szeretné egy jeles kortárs magyar gyűjtő kollekcióját bemutatni. Hogy a 2011-es gyűjtemény honnan érkezik, még titok, de azt már lehet tudni, hogy a klasszikus, 20. századi magyar képzőművészetre reflektálna egy szinten.

A PORT.hu bemutatja: Színpadképek (2011. július 16. - szeptember 25.)

A kép és a nyomtatott betű sokszor valóságosabb, mint maguk a dolgok. Míg azonban egyetlen betű soha, egy jól elkészített fotó sokszor meglepő őszinteséggel képes visszaadni valaki jellemét akár egyetlen képben. Különösen igaz lehet ez egy-egy színpad szereplőjére, hiszen ott a néző vagy hallgató joggal várhatja el a hiteles játékot. Ha ez elmarad, a színész sorsa a bukás, zenészé a feledés.

Az alkotók éppen ezért joggal remélik, hogy kiállításuk megfelelően árnyalja majd a szemlélőben a hitelességről vagy őszinteségről vallott mentális képet.

A kiállítók: Ivor Szaniszló, Martincsák István és Perjéssy Gábor az idén 15 éve alapított PORT.hu Színház és Zene rovatának volt és jelenlegi munkatársai.

Varsányi András fotókiállítás (2011. szeptember 30 – október 23.)

Németh György fotókiállítása (2011. október 1 – november 13.)

A Szegeden élő közismert fotóriporter és fotóművész jubileumi kiállítása 60. születésnapja alkalmából. A tárlat az elmúlt másfél évtizedből nyújt válogatást, többek között a művész izgalmas utazásainak során készült képekből.

Gerle-Benes művészházaspár kiállítása(2011. október 8 – november 13.)

Gerle Margit (Ferenczy-díjas képző- és iparművész) és Benes József (Munkácsy-díjas képzőművész) művészházaspár közös kamarakiállítása az egyetem őszi fesztiváljának keretében. Gerle Margit az SZTE-JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszékének oktatója. Megnyitó: 2011. október 7. 17 óra

Intonáció 2011. (2011. november 20 – 2012. január 15.)

A magyar képző- és iparművészek kiállítása 

Csoportos kiállítás a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagjainak munkáiból.

deKOR2 Kiállítás (2011. november 20 – 2012. január 15.)

A deKOR1 természetéből fakadó eklektikussága ellenére is sikeresnek volt mondható: a szakma értékelvűsége mellett az artisztikus alapvetést is képes volt egy pillanatra reflektorfénybe emelni, mindemellett újra képzőművészeti látókörbe került a hajdani Dekoratőr Iskola körül magnetizálódott magas művészeti, gondolati aura. A cél most is ugyanez: kimondani, megfogalmazni, kinyilvánítani, hogy egy megszűnt, megszüntetett ISKOLA rezgései nem halnak el, még pulzál, tovább sugároz. Amit tanultunk, tanítottunk most is életképes: a SZÉP hasznos és használható.

Balla Attila kiállítása (2011. december 3 – 2012. január 15.)

Izgalmas technikával alkot Balla Attila, a REÖK legújabb kiállításának művésze. Nem használ festőállványt, asztalon vagy a földön dolgozik. Sokszor az ecsetet is mellőzve keni-tapogatja a színes homokkal kevert festéket. Erőteljes gesztusok mellett kalligrafikus természetű jelekkel is találkozhatunk, írásra utaló misztikus motívumokkal, melyek Tolkien nyelvezetével mutatnak hasonlóságot. Művei szabadok, kontroll nélküliek, a psziché titkos tartalmait jelenítik meg. A mostani kiállítás az elmúlt 10 év alkotásaiból mutat be egy válogatást.