Aktuális
program
Közösségi
oldalaink
Facebook Instagram Youtube
Főoldal

Hu | En

Paulikovics Pál gitárművész ad koncertet 2017. február 13-án este 18:30-tól a REÖK-ben.

A 2016-os év palotasétái közül számomra legnagyobb szakmai kihívás az Egyetemi Tavasz és Őszi Kulturális Fesztivál idejére időzített angol nyelvű palotaséták megtartása volt.

Április 30-án immáron harmadik alkalommal fogadtuk angol nyelvű vezetett sétára a városban tanuló külföldi egyetemistákat.  Macedóniából, Norvégiából, Kínából, Olaszországból, Németországból, Indiából és Kolumbiából érkeztek érdeklődő vendégek a közel egy órás idegenvezetésre a REÖK-be.

Az hallgatók nemcsak a palotával ismerkedhettek meg, hanem rajta keresztül az utóbbi 100 év magyar történelmébe is bepillantást nyerhettek.

Októberben újabb 30 külföldi fiatal látogatott el az angol nyelvű palotasétára, bebizonyítva, hogy ilyen típusú programokra nyitottak, nagy igényük lenne ezekre. Már két éve szervezünk angol nyelvű sétákat a REÖK-ben, sorrendben ez volt a negyedik séta, és ez sikerült legjobban.

A program az Őszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódott, melynek célja az volt, hogy olyan kulturális programot nyújtsunk a hallgatóknak, amely erősítheti a városhoz való kötődésüket.

Ezen a sétán is a világ legkülönbözőbb országaiból származó hallgatók vettek részt: Szíriától Mexikóig, Egyiptomtól Németországig, Indonéziától Iránig, legtöbben nem a környező európai országokból érkeztek.

A látogatók a Szegedi Tudományegyetem karain folytatják tanulmányaikat, a gyógyszerészettől a jogig, a fogorvoslástól és élelmiszermérnökségig. Megannyi tudomány- és szakág képviselői voltak kíváncsiak a szecessziós Reök-palota ismertetőjére.

A gyülekező alatt beszélgettem a vendégekkel. Sokuk kedvence a Dugonics tér, amely nyilván azért is nyerte el ezt a kitüntető címet, mert a legtöbben napi sétájuk alkalmával érintik a helyet.  Lenyűgözte őket a Fogadalmi templom, Szeged egyik jelképe. A vendégek közül szinte mindenki szívesen ajánlaná a várost otthoni ismerőseinek, hiszen nagyszerű élmény itt eltölteni pár napot.

Az angol nyelvű palotaséta végén a vendégek alig akartak hazamenni, a program átalakult egy beszélgetős estté.

 

A beszámolót a palotasétákat vezető Csikós Ildikó írta.

Fotó: Vörös Zsolt

 

 

Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy Vásárhelyi Antal Szakrális grafikák és László Anna Visszatekintés című kiállításai január 20-án, a magyar kultúra napja alkalmából, ingyenesen megtekinthetőek. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Augmented Reality - virtuális szoborkiállítás: egész évben, folyamatosan megtekinthető

Különleges, virtuális kiállításon jelennek meg a REÖK-ben a világörökség részei, a világ leghíresebb szobrai - valósághűen, mindössze egyetlen tablet segítségével. A Nagy Szfinx, a Szabadság-szobor, a kínai agyaghadsereg, a Laokoón-csoport, a Dávid-szobor, A gondolkodó is látható a palota átriumában. A tárlat nagy előnye, hogy utazás nélkül szemlélhetjük meg élethűen ezeket az alkotásokat, sőt, a technika segítségével szelfizhetünk is velük, miközben alapvető információkat és érdekességeket is megtudhatunk róluk egy szintén virtuális tárlatvezetés segítségével.

 

Jan Saudek kiállítása: 2016. 10. 28. – 2017. 01. 15.

A cseh fotóművész alkotásaiból a világ számos országában rendeztek már kiállítást. Munkáinak ismertetőjegye a kézzel színezett álomvilágszerű ábrázolások. Gyakorta láthatunk kopott, málló vakolatú falak között meztelen, félmeztelen vagy jelmezszerűen beöltöztetett alakokat fotóin, egy lepusztult, időtlen, ám színes világ szereplőiként. Művei visszaidézik a 19. századi erotikus fotográfiák világát, valamint Hieronymus Bosch és Bernard Faucon művészetét. 

 

László Anna kiállítása: 2016. 12. 08. – 2017. 01. 22.

László Anna szegedi grafikusművész kamarakiállítása. Munkásságában fontos szerep jut a természet közelségének és az irodalomnak.

 

Vásárhelyi Antal kiállítás: 2016. 12. 09. – 2017. 01. 22.

A Ráday Galéria vezetője, a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesület elnöke, jól ismert magyar grafikusművész. Műveit erőteljesen jellemzi a konstruktivizmus és az intellektualizmus. A kamarakiállítás nagyjából 50 alkotást mutat be.

 

Duray Tibor: Emberi, túlságosan is emberi: 2017. 01. 27. – 2017. 03.19.

A nietzschei cím ezennel az 1988-ban elhunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. A szegedi Reök-palota körbejárható kiállítótermében tematikus csoportokba szedve láthatjuk Duray alkotásait: a monumentális méretű Aranykort, a korai art decós képeket, a Derkovits hatás nyomán, ám saját hangon megszólaló, megkapó enteriőröket, zsánerképeket és portrékat, a háborús és minden bizonnyal 56-os élmények szuggesztív műveit, a spontán manuális készségről tanúskodó tusrajzokat, a késői apró tájképeket és a hatalmas üvegablak-terveket, a talányos színpadképeket.

 

Kántor Ágnes: Határérzet 2017. 02. 02 – 2017. 03. 19.

“Kántor Ágnes képein az ábrázolt figuratív alakok épp annyira elvonatkoztatottak, mint amennyire az absztrakt/geometrikus elemek a valóság egy-egy szeletét láttatják. A festmény keretei közt teremtett világ tér és idődimenziói megragadhatatlanok. Akár az álomban vagy az emlékekben, csak részek rajzolódnak ki tisztán s a részek közti viszonyok esetlegesek, pillanatnyiak. Pillanatnyi jelenlétükkel, – ragadjuk itt meg alkalomszerűen Kierkegaard teóriáját – az öröklét egy darabjai. A lazúros képsíkokon felderengő álomszerű képek különböző valóságelemeket kapcsolnak össze, amelyeket – többnyire absztrakt motívumok ismétlődése köt össze a változó képi kontextusokban a síkban elmosódó perspektívákban vagy azok hiányában.” (Fekete Vali elemzése)

 

Alfons Mucha kiállítás: 2017. 03. 24. – 2017. 05. 07.

A világhírű Alfons Mucha sokoldalú életművéből kifejezetten a szecessziós alkotásokra fókuszál a tárlat, összhangban a Reök-palota építészeti stílusával. A szecesszió nagymesterének izgalmas, alkotásait az 1890-es évtizedtől kezdődő merítése felvonultatja a jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is, melyekkel a magyar nagyközönség csak ritkán találkozhat. A kiállítás segítségével a szecesszió leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele. A válogatás egyrészt egy prágai galériából, másrészt a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezik.

 

Ázbej Kristóf kiállítása: 2017. 03. 31. – 2017. 04. 30.

A kortárs képzőművész nagyméretű kollázs installációja a művész franciaországi lakását rekonstruálja, melyet az évek alatt önálló műalkotássá alakított, kollázsokkal díszítette. Ennek a különleges és bonyolult installációnak bemutatására vállalkozik a Reök-palota. Ilyen jellegű térinstallációs kiállítást még nem láthatott a közönség az elmúlt 10 évben.

 

XXXIX. Nyári Tárlat: 2017. 05. 20. – 2017. 07. 16.

A legjobb hazai kortárs képzőművészek alkotásait láthatja a nagyközönség a XXXIX. Nyári Tárlaton a REÖK-ben. A biennálé-rendszerű kiállítás az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti seregszemléje. Mindenkori célja, hogy bemutassa a kortárs magyar törekvéseket, a hazai táblaképfestészetről, grafikáról és plasztikai áramlatokról átfogó és hiteles, stilárisan sokszínű képet nyújtson. A tárlaton minden évben megjelennek figuratív és nonfiguratív alkotások ugyanúgy, mint a lírai absztrakt vagy a fotó- és hiperrealista művek. 

 

Salvador Dalí kiállítás: 2017. 07. 28 – 2017. 09. 24.

Az idei, jubileumi 10. évben két világhírű mester kiállítását is láthatják a REÖK látogatói. Salvador Dalí sokszorosított grafikáit, litográfiáit, rézkarcait mutatja be a tárlat, mely kiegészül a sokoldalú művész kisplasztikai kísérleteivel. Dalí legjellemzőbb, legnépszerűbb, szürrealista korszakát láthatják az érdeklődők. Mintegy 60 alkotás érkezik a REÖK-be Prágából.

 

XXIII. Szegedi Művésztelep kiállítása: 2017. 07. 29 – 2017. 08. 25.

A Szegedi Művésztelep 23 éve ad helyet és alkalmat a magyar kortárs képzőművészeknek. Ez idő alatt 150 művész mutatkozott be és hagyta munkáját Szeged Város gyűjteményébe. A résztvevők névsora nem csak hazámkban, de külföldön is jól ismert neveket mutat. A művésztelep progresszív szemléletében kezdetektöl fogva kezdetektől fogva épp úgy jelen van a frissen végzett vagy még egyetemi tanulmányaikat végzők, mint a már komoly szakmai sikereket elért Munkácsy-díjas alkotók. Ez évben vendégünk Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész, aki River-pool című installációjával egyik képviselője hazánknak az idei Velencei Biennálén.

A kiállító művészek: Bandis Barbara Melitta, Rebecca Dick (Egyesült Királyság), Gulyás Andrea, Huszár Imre, Kótai Tamás, Melkovics Dorina, Mizsák Gergő, Oberfrank Luca, Amy Pitt (Egyesült Királyság), Vincze Ottó

 

REÖK 10: 2017. 08. 04. – 2017. 10. 04.

Különleges időutazásra hívjuk nézőinket, a valamikor a közönséget invitáló kiállítási plakátjainkkal. A tárlókban látható poszterek segítségével megidézzük egy évtized kiállítási programjait. Azon nézők, akik annak idején, a távolabbi vagy a közelmúltban látták e színes hirdetések által felelevenített kiállítások valamelyikét, bízunk benne, hogy tartalmas, maradandó vizuális élmények őrződtek meg emlékeikben. Lesznek talán olyanok is, akiknek egyfajta emlékezés atlasza, érdekes történeti tabló lesz ez a plakátegyveleg, valamiféle sűrített „kis szegedi művészettörténet”. S talán lesznek olyanok is, akik éppen az itt látottak alapján döntenek úgy, hogy belépnek az épületbe, s válnak a REÖK visszatérő látogatóivá.

Válogatásunk jelzi, hogy az intézmény milyen sokrétű kiállítási koncepció alapján működik. Láthatják az elmúlt években nálunk bemutatott, ikonná vált, klasszikus képzőművészek és alkotók – Goya, Picasso, Andy Warhol, Rembrandt, Miró, Hundertwasser, John Lennon, Marilyn Monroe, Mel Ramos, Jan Saudek, Mucha, Dalí – kiállításainak plakátokon megőrzött emlékét. A nemzetközi, nagy nevek mellet, ízelítőt kínáltunk Szeged testvérvárosainak, illetve Európa más kulturális centrumának képzőművészeti életéből: Nizza, Darmstadt, Turku, Cambridge, Temesvár, Bécs, Párizs, Prága művészei, szakemberei vitték a világba a szecessziós palotabeli élményeiket, tapasztalataikat. Az utcatárlókban felidézzük a kortárs magyar művészet számos meghatározó epizódját, a Nyári Tárlatok, Táblaképfestészeti Biennálék, csoportos és egyéni kiállítások (Aba-Novák Vilmos, Tornyai János, Lehel István, Kovács Péter, Zoltánfy István, Nyilasy Sándor, Vinkler László, Fischer Ernő, stb.) Szeged kulturális életében jelentőségteljes momentumait. 

 

Magyar Képzőművészeti Egyetem: Best Of Diploma 2017 – Válogatás: 2017. 09. 01. – 2017. 10. 01.

Az idén jubiláló REÖK nagyrészt kortárs kiállításoknak adott helyet az elmúlt egy évtizedben. Nemrég a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel kötött együttműködést a kiállítóház, melynek értelmében a legfiatalabb hazai művészgenerációt tudjuk bekapcsolni ebbe a vérkeringésbe. A diplomamunka öt év művészi munkájának összegzése – szándéka szerint tehát mestermunka. A kiállítás tehát a „krémek krémje”, a legjobbaknak ítélt diplomamunkákból válogat. A Best of Diploma kiállítóit a tanszékek mesterei javasolják. Az itt bemutatott festő, szobrász, grafikus, intermédia és látványtervező szakos hallgatók munkái méltóképpen reprezentálják az egyetemen zajló művészeti oktatás sokszínűségét, friss szemléletét.

 

Szecesszió madártávlatból: 2017. 10. 06. – 2017. 12. 20.

Kiállításunk mottóját a magyar szecessziós építészet európai rangú mesterének Lechner Ödönnek (1845-1914) a nemzeti stílus terén kifejtett első lépésként megvalósult Posta Takarékpénztárhoz kapcsolódó találó anekdotája indukálta. Lechner egyik tanítványa az 1901-ben befejezett palota kapcsán olyan kritikát fogalmazott meg, hogy a mesternek kár volt ilyen nagyszerűen kidolgozott tetőzetet terveznie, hiszen az utca szintjéről úgy sem látszik belőle szinte semmi, mire Lechner azt válaszolta, hogy azt a madarak kedvére készítette. Tárlatunk az igen gazdag eredményt felvonultató szegedi szecessziós építészet tizenhárom fontos épületét mutatja be, olyan szokatlan nézőpontokból, ahogyan a járókelők, az utca embere azt egyáltalán nem láthatják. Nem szándékoztunk didaktikus szegedi építészettörténeti kiállítást létrehozni. Inkább a századforduló fantasztikus, sokszínű, invenciózus művészetének nem közismert vetületét szeretnénk megmutatni a kiemelt részletekkel, érzékeltetve egy száz évvel ezelőtti korszak alapos, mindenre odafigyelő építészeti gyakorlatát. A gondosan kidolgozott elemek, tagozatok, dúsan díszített oromzatok, népi hímzések növényi ornamentikáját idéző majolika ékítmények, mozaikok, mívesen kivitelezett kovácsoltvas erkélyrácsok, bádogozott toronysisakok, szellőzők fantáziadús keretezése, a színpompásan virító stukkókvárosunk 1900-as évek eleji építészetének színes repertoárját idézik. 

 

Káosz és Rend: 2017. 10. 07. – 2017. 11. 19.

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2017-ben immár ötödik alkalommal rendez „szalon jellegű” tematikus kiállítást tagjai számára. A káosz és a rend egy olyan fogalompár mely akár a (művészi) alkotó folyamat leírására is szolgálhat. Amikor a művész alkot/teremt a káoszból rendet/kompozíciót hoz létre.

A kiállításra több mint hatszáz alkotó jelentkezett. Az eredeti művek helyett azonos méretű, digitális printekkel találkozhatnak a látogatók, ahogy 2012-ben az első kiállítás alkalmával is, ahol a helyszín szintén speciális installációs rendszert és téralakítást kívánt. A Káosz és Rend kiállítás esetében az installálás módja maga is értelmezi a témát: a művek sokaságában rendet, rendszert hoz létre egy körbejárható téri struktúra segítségével. A kiállítások tematikájának ötletgazdája, a látványtervek, installációk, és a katalógusok tervezője Sárkány Győző grafikusművész. A megnyitón szakmai elismerések átadására is sor kerül. A kiállításhoz katalógus készült.

A korábbi évekkel összevetve megállapítható, hogy a Reök-palotában látható anyag műfaji megoszlás, technikai kivitelezés, kifejezőeszközök, stílusjegyek tekintetében nem mutat jelentős változást, a festészet, szobrászat, grafika, alkalmazott grafika, textil, kerámia, üveg, fotóművészet és belsőépítészet kategóriáiban készült munkákat most is a nyelvi pluralizmus jellemzi. A festészet területén domináns hagyományos szemléletű kompozíciók mellett felfedezhetünk különféle kísérletező, vegyes technikával, újszerű anyaghasználattal megoldott kollázsokat, plasztikákat, számos fotóművészeti alkotást és számítógépes grafikát.

A MAOE által 2012-ben megkezdett tematikus kiállítás-sorozat első projektje egy válságos időszakban adott pozitív választ a szervezet létjogosultságának kérdésére. Az azóta eltelt időszakban a reprezentatív kiállítások mellett számos speciális tagozati és egyéb bemutatók valósultak meg itthon és a határokon túl. A mostani kiállítás segítségünkre lehet, hogy áttekintő képet kapjunk a hazai művészi rendkísérletek káoszában.

  

Intervallum  Kalmár János szobrászművész kiállítása: 2017. 11. 24. – 2018. január 10.

Az emberi figura soha, egy pillanatra sem tűnt el teljesen a kortárs szobrászatból, alkalmazásának miértje és mikéntje azonban a 21. századra alaposan megváltozott. Ha felütünk egy kortárs plasztikával foglalkozó kézikönyvet, az első fejezet témája biztosan az emberi alak reprezentációja. De a fogalom, ami alá a jelenséget nagy valószínűséggel besorolva találjuk: a TEST. Kalmár János szobrászatának személyes indíttatású antropomorfizmusa azonban mindennek antitézise: plasztikái egyetlen dolgot tematizálnak, és az az emberi LÉLEK.

Művei hangvételét az emberi magány folyamatos újrafogalmazása, a világba vetett szellem törékenysége határozza meg. Mindez következik filozófiájából is: a szobrot élete lelki okainak megismerése, megértése, spirituális folyamatok eredményének tekinti, a lelki helyzetek fizikai formában létrejövő közvetítőjének, arra utalva, ami valójában láthatatlan. Számára a szobrászat ön- és világértelmezés, amely így válik egyben emberértelmezéssé is. Munkáinak szellemisége az általa személyesen is megélt nyugati és a keleti hatások ötvöződését mutatja, azok közös gyökerére, a lélek prioritására építve.

Az 56 plasztikát, illetve installációt bemutató kiállítás egy következetesen bejárt út köztes állapotát mutatja be a jelen munkáiból visszatekintve a múltbeli művekre. A tárlat része a megnyitón elhangzó különleges hangművészeti installáció is, amely egy konkrét plasztika, az 'Emelkedés' térbeli kiterjedését fordítja át – digitalizálva azt - hallható élménnyé, zenei struktúrát komponálva abból. Baráth Bálint nemzetközi hírű kísérleti zeneszerző és zongoraművész társszerzőségével létrejövő sound art műhöz a kiállítás megnyitójának alkalmából egy különleges, interaktív koncert is kapcsolódik majd.  A zeneszerző maga és Dóra Attila klarinétművész, az improvizatív jazz és kortárs zene jól ismert alakja a hanginstalláció alapját képező szobor segítségével a közönséget is bevonja majd a kompozíciós folyamatba, egyetlen párbeszéddé alakítva a szobor, a zeneszerző, a hangszeres zenész és a nézők együttlétét.

 

 

Kedves Látogatóink! A december 5-ei héttől, a 4. Nemzetközi Hárfaverseny végeztével, újra a szokásos nyitvatartás szerint várjuk Önöket a Virtuális és a Saudek-kiállításainkon.

2016. november 26-án, szombaton ismét ingyenes palotasétára invitálja a szegedieket és a Szegedre érkező turistákat a REÖK. 10 órától a gyerekek vehetnek részt egy játékos épületbejáráson. 11 órától a felnőtt vendégeket várják a szervezők.

Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy november 22-én Jan Saudek kiállítása, és november 24-én Tasi József kiállítása, rendezvény-előkészítés miatt csak korlátozottan látogatható. Megértésüket köszönjük.

Over the course of three weeks each summer, Hungary’s largest theatre springs up on the bare cobblestones of Szeged’s Dóm Square. Ever since its founding in 1931, the Szeged Open-Air Festival has been the most popular open-air stage in the country. Today, it awaits its audience – 4,000 visitors each evening and 70,000 annually – with a state-of-the-art festival venue of a truly European standard. The 2016 season entertained audiences with epic productions: viewers were enchanted by the galactic visual style of The Flying Dutchman, raved to the pop tunes of Mamma Mia! and adored the Hollywood charm of Singin' in the Rain.

The world-famous Czech photographer's Szeged exhibition welcomes visitors to a uniquely atmospheric gallery where a dreamlike world revels in the flesh. Saudek's images place equal emphasis on death and decay, on the one hand, and on an exuberant vitality and objectively observed sexuality on the other. The REÖK Regional Art Centre has opened an important and exciting exhibition.

Page 1 of 3
Facebook Google+ Youtube Foursquare Twitter
 

Támogatók
04 delmagyar radio88 nka 2023 KIM logo colorszeged magyarturizmus MMA 

Médiatámogatók

  artkalauz  Mako TV