Július 11-én és 12-én Kálmán Imre operett-sikere, A csárdáskirálynő szerepel műsoron, melyet utoljára közel egy évtizede láthatott a Dóm téri közönség. Az előadás a Budapesti Operettszínházzal közösen valósul meg. Ebben a műfajban hosszú évek óta nem szerepelt a Dóm téren előadás a Nagymező utcai teátrumtól, mely az operett nagyköveteként számos országban kedvelt vendég. Az Operettszínháztól megszokott magas színvonalon, modern formában, de az operettek műfaji kereteit tiszteletben tartva, parádés, vendégekkel megtűzdelt szereposztással kerül színre a darab. A történet az első világháború idején játszódik, és bár ezt általában nem hangsúlyozzák az alkotók, ebben a koncepcióban, a világégés évfordulójának apropójából, némiképp kiemelik majd.
Számtalan gratuláló levél érkezett a nézők részéről a menedzsmenthez, illetve többen érdeklődtek, visszatér-e jövőre az idei évad musical-sikere. Az Elfújta a szél tehát többek közt közönségkérésre is szerepel újra műsoron, mégpedig július 18-án, 19-én és 20-án. A fellépő művészek névsorában lesz változás, kizárólag a szegedi előadások kedvéért áll össze a Presgurvic-darab, igazi fesztivál-szereposztással.
___________________________________________________________________________________________
Presgurvic:
ELFÚJTA A SZÉL
(musical)
július 18., 19., 20.
(esőnap: július 21.)
Tizenöt évvel ezelőtt láthatta utoljára a Szabadtéri Játékok közönsége Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A nagyotmondó obsitos történetéből született, a magyar népdalra építő opera már 1938-ban szerepelt a Szegedi Szabadtérin. 2014-ben augusztus 1-jén és 2-án is játssza a Játékok a fesztiválon emblematikusnak számító előadást. Az operai szerepekre a műfaj ismert művészeit, míg a prózai szerepekre ismert és népszerű színművészeket kér fel a fesztivál.
____________________________________________________________________________________________
Kodály:
HÁRY JÁNOS
(opera)
augusztus 1., augusztus 2.
(esőnap: augusztus 4.)
2014 musical-szenzációja!
Mamma Mia! a Madách Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban lesz.
_____________________________________________________________________________________________
Benny Andersson – Björn Ulvaeus:
MAMMA MIA!
(musical)
augusztus 15., 16., 17., 19., 20., 22., 23.
(esőnap augusztus 18., 21., 24.)
A magyar produkció kreatív csapata:
Díszlettervező: Bátonyi György
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Koreográfus: Tihanyi Ákos
Rendező: Szirtes Tamás
A Mamma Mia! szereposztása Szegeden:
Donna Sheridan: KOVÁTS KRISZTA
Sam Carmichael: SASVÁRI SÁNDOR
Tanya: DÉTÁR ENIKŐ
Harry Bright: MOLNÁR LÁSZLÓ
Rosie: SÁFÁR MÓNIKA
Bill Austin: SZEREDNYEY BÉLA
Sophie Sheridan: SIMON BOGLÁRKA
Sky: SÁNTA LÁSZLÓ
Lisa: LAPIS ERIKA
Ali: TRECSKÓ ZSÓFIA
Pepper: EKANEM BÁLINT
Eddie: PÁSZTOR ÁDÁM
A Mamma Mia! musical
A Mamma Mia! musical az ABBA svéd pop/dance együttes slágereire íródott. A darab Judy Craymer producer ötlete volt, aki a Sakk c. musical 1983-as londoni bemutatóján dolgozott együtt a szerzőkkel, Björn Ulvaeus-szal és Benny Andersson-nal. A „The Winner takes it all” c. dalról jutott eszébe Judy Craymernek, hogy az ABBA-dalokból színpadi mű is készülhetne. A dalszerzők nem voltak nagyon lelkesek, de nem is ellenezték.
Judy Craymer 1997-ben bízta meg Catherine Johnsont, hogy írja meg a darabot. 1998-ban Phyllida Lloyd érkezett a produkcióhoz szakmai igazgatónak, és a három nő együttműködéséből született a zenés színház kiemelkedő sikere.
A Mamma Mia! ősbemutatója 1999. április 6-án volt a londoni Prince Edward Theatre-ben, itt játszották 2004-ig, amikor is a produkció átköltözött a Prince of Wales Theater-be, ahol 2012 szeptemberéig volt műsoron. Azóta a Novello Theater-ben nézheti meg a közönség a musicalt. Az eredeti bemutató rendezője Phyllida Lloyd, a koreográfus pedig Anthony Van Laast volt.
A Broadway-n 2001. október 13. óta van műsoron, ez idő alatt a 10 legtöbbet játszott musical közé került, felülmúlta már a Miss Saigon, az Oroszlánkirály és A muzsika hangja sikerességét is.
A Mamma Mia! musicalt eddig 14 nyelvre fordították le. Világszerte több mint 54 millióan látták a produkciót, rekorder lett a legrövidebb idő alatt a legtöbb városban bemutatott musicalek között.
A Mamma Mia! musicalből 2008-ban film is készült. A brit-amerikai koprodukcióban készült romantikus vígjáték főbb szerepeiben Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgård, Julie Walters és Amanda Seyfried láthatók. A film executive producerei között megtalálható Tom Hanks és Rita Wilson is.
A film világpremierje Londonban volt 2008. június 30-án, majd elsőként a cselekmény helyszínéül szolgáló Görögország mozijai kezdték vetíteni július 3-án. Magyarországon július 17-én, Észak-Amerikában pedig az azt követő napon mutatták be. A DVD Magyarországon 2008. november végén jelent meg.
A Mamma Mia! filmet két Golden Globe-díjra jelölték, a legjobb vígjáték/musical és a legjobb vígjátéki színésznő (Meryl Streep) kategóriákban.
A Mamma Mia! musical zenéje
A musical zenéjét kizárólag ABBA-dalok alkotják, és a darab címe is az egyik elhangzó sláger címe lett.
Az ABBA 1972 és 1982 között volt aktív, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy meghódította az egész világot, folyamatosan a sikerlisták élén voltak a dalaik Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Aktív éveik után pedig időről-időre felüti fejét a retro jegyében az ABBA-láz.
A darabban elhangzó dalok mind világslágerek:
I. felvonás
"Prologue: I Have A Dream"
"Honey, Honey"
"Money, Money, Money"
"Thank You for the Music"
"Mamma Mia"
"Chiquitita"
"Dancing Queen"
"Lay All Your Love on Me"
"Super Trouper"
"Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight)"
"The Name of the Game"
"Voulez-Vous"
II. felvonás
"Under Attack"
"One of Us"
"S.O.S"
"Does Your Mother Know"
"Knowing Me, Knowing You"
"Our Last Summer"
"Slipping Through My Fingers"
"The Winner Takes It All"
"Take a Chance on Me"
"I Do, I Do, I Do, I Do, I Do"
"I Have A Dream" (Reprise)
Finálé
"Mamma Mia"
"Dancing Queen"
"Waterloo"
Das dramatische Gedicht von Imre Madách öffnet die festliche Saison der Freilichtspiele. Die Tragödie gehört zu den am häufigsten auf dem Domplatz gespielten Stücken – sie erschien in 16 Sommern und 61 Aufführungen im Repertoire -, in der ruhmvollen Anfangszeit des Festivals wurde sie fast jedes Jahr aufgeführt: zwischen 1933 und 1939 konnte sie vom Publikum jährlich gesehen werden. Das Stück kehrte in dem zweiten Jahr nach der 20jährigen Zwangspause wegen des Krieges, in den 60er Jahren insgesamt sechsmal, in den 70er und 80er Jahren für je eine Saison auf den Domplatz zurück. Zuletzt konnten es die Zuschauer im Jahre 2000 sehen. Nach Ferenc Hont bekamen viele große Persönlichkeiten die Möglichkeit, die Regie zu führen, wie Tamás Major, László Vámos und Miklós Szinetár. In den Rollen von Adam, Eva, dem Herrn und Lucifer betraten solche Schauspieler die Bühne wie Árpád Lehotay, Anna Tőkés, Lajos Básti, Ferenc Bessenyei, Éva Ruttkai, Miklós Gábor, Imre Sinkovits, Géza Hegedűs D. und Ildikó Bánsági.
Die Regie der Produktion in 2011 wird von Attila Vidnyánszky, der emblematischen Figur der Regisseure mittlerer Generation ausgeführt. Sowohl in 2009 als auch in 2010 konnten die Zuschauer Aufführungen – Sólyompecsenye (Falkenbraten) und Tóték (Die Tóts) - in Újszeged nach seiner Konzeption anschauen. Als die Entfaltung der mit ihm begonnenen künstlerischen Arbeit gilt die prosaische Aufführung auf dem Domplatz. Zur Darstellung der Hauptrollen möchte das Management solche berühmten Schauspieler auffordern, die ihre Darstellungsgabe schon in anderen Gattungen auf dem Domplatz bewiesen haben. Die Tragödie kann zweimal gesehen werden.
Die Rollenverteilungen der Produktionen – sowohl auf dem Domplatz als auch in Újszeged – werden wie gewöhnlich zu Anfang des nächsten Jahres, am Ende des Engagements veröffentlicht.
KERO
Kerényi Miklós Gábor, rendező – a Fővárosi Operettszínház igazgatója
Amikor annak idején nagyon sok operát rendeztem, akkor is dolgoztam musicalekkel, és mindig büszke voltam arra, hogy az opera előadásaimat a közönség egy része nagyon szereti, és az átlagnál többen vesznek rájuk jegyet. A szűk kritikus rétegnek az egyik része becsülte és dicsérte a munkáimat, mások pedig azt mondták, hogy nagyon musicalesen rendezem az operát. Nekem a zenedrámák darabjai egyformák. Mindegy, hogy az operett, musical vagy opera, mindig a zenéből indulok ki. Mindig ennek próbálom megtalálni a fonalát, az őrületét vagy a szépségét. Azt a totalitást, amivel ezek a zenék a tömegekre hatnak.
Engem az érdekel, hogy ezt a Carment szeresse a közönség! Fedezzen föl benne új csodákat és gondolatokat. A férfi és nő örök párharcáról és küzdelméről fog szólni ez az előadás, izgalmasan és nagyon látványosan.
A szereplők között vannak kedvenceim, vannak új szereplőim, magyarok és külföldiek egyaránt. Arra törekedtem, hogy az éneklés abszolút dominanciát kapjon, mert ez Szegeden, a Dóm téren nagyon fontos. Emellett elengedhetetlen, hogy színészileg nagyon izgalmas figuráim legyenek, s ezek a karakterek ütközni tudjanak.
ZSURÁFSZKY ZOLTÁN
Koreográfus, a Honvéd Táncszínház vezetője
Dédelgetett álmomnak, a Dózsának számtalan szegedi vonatkozása van. A bíró lányának történetével, az alsóvárosi templommal, mint helyszínnel, Dózsa útjával Szeged felé, és Dózsa fejének történetével teljes a tánckrónika. Vincze Zsuzsa írta a forgatókönyvet, a Nemeskürty-kutatások és számtalan eredeti forrás alapján. De elég a Derkovits sorozat Dózsájára gondolni, amely olyan látvánnyal ajándékozott meg bennünket, amiből méltán építkezhetünk.A középkori táncoktól sem ijedek meg, az ugrósoktól, vagy éppen a hangszerektől, például a csimpolyától. Motívumaiban, ritmikájában, zenéjében pazar lehetőségeket tartogat az anyag.
A címszereppel Novák Pétert szeretném megbízni. Nagyon szívesen dolgozik velem, éppen nyáron lesz annyi idős, amennyi Dózsa volt történetünk idején. Jól énekel, jó a prózában, kötődik a néptánchoz. Szeretném a saját csapatomat, a Honvéd Táncszínházat is foglalkoztatni. A nagy zenei motívumokat pedig Szarka Tamás komponálja. Idén playback hangzást szeretnék, míg eredetiben, élőben szólnak a dudások, furulyások, síposok. Makó Péter a Honvédból és a Csík zenekarból fogja majd össze a népzenészeket. Aztán ott lesznek a vendégek, a törökök, a zászlódobálók, a valaha volt jobbágyok és parasztok táncos megszemélyesítői a nemzetközi csapatból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából. Ez a két-háromszáz fő, táncosokkal, zenészekkel, lovasokkal csodálatos látványt és hangulatot teremt majd a Dóm téren.
Zsuráfszky Zoltán
művészeti igazgató, koreográfus
Honvéd Táncszínház
1956 szeptember 30., Szikszó
Tanulmányai:
Állami Balett Intézet néptánc-tagozata (1971-75)
Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger - pedagógia–népművelés szak (1981-85)
Munkái:
1975-1983 között az Állami Népi Együttes táncosa, majd a tánckar vezetője. Főleg az eredeti táncok stílushű és virtuóz előadásával tűnt ki.
1983 és 1992 között a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője volt, amellyel több nívódíjat nyert a szolnoki és a zalai fesztiválokon.. Koreográfusi tevékenységét a Párhuzam csoportosulásban kezdte.
1984 őszén több táncos barátjával megalapította – a Párhuzam csoport folytatásaként – a Kodály Kamara Táncegyüttest, később a Folklór Egyesületet.
1991 óta a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője
1993-tól igazgatója is. Színpadi munkáján kívül hazai és külföldi tanfolyamokon magyar néptáncokat oktat, táncfolklór-kutató utakon vesz részt. A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Táncosztályának archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptánc-anyagból építkezik. Több színházi produkció (Erkel Színház, Budapesti Kamaraszínház, egri Gárdonyi Színház) koreográfusa.
Díjai:
1985 Év táncosa-díj
1989 Magyar Művészetért-díj
1993 Harangozó Gyula-díj
2002 Érdemes Művész
2005 Év koreográfusa-díj
