Nagyszabású szakmai nap koronázta meg az ArtColony Cered Nemzetközi Művésztelep harmincéves kiállítását. A tárlat utolsó előtti napján a REÖK-ben került sor a XXIX. Országos Symposion Találkozóra az Összművészeti központ, az ArtColony Cered és a Symposion Alapítvány szervezésében, a művésztelepiség jeles képviselői, kutatói részvételével.

Az ország számos pontjáról érkeztek a REÖK-be művészek és szakemberek, akik szívükön viselik a hazai művésztelepi mozgalom sorsát, hogy a február 14-én megrendezett XXIX. Országos Symposion Találkozón megvitassák a legelőremutatóbb törekvéseket egy izgalmas előadásokban bővelkedő szakmai nap keretében.  A rendezvény nyitányaként dr. Csáji Koppány kulturális antropológus, az MMA MMKI igazgatója mondott köszöntőt, amelyben elmondta, a művésztelepek tevékenysége, kutatása 2022-től kezdődően, a tudományos stratégiaváltás és a művészeti ösztöndíjprogram kiterjesztése eredményeképpen került erőteljesebben az Intézet fókuszába. Összefoglalta milyen megjelenések, beszámolók, szociológiai kutatások, támogatások formájában törekszik a Kutatóintézet a symposion-mozgalom támogatására. Kiemelte, a művésztelepek hálózata a nemez szálaihoz hasonló szövedéket alkot, amely a különféle ágakban dolgozó művészek interakciói által a hazai képzőművészet egyik legerősebb fenntartó bázisát képezi.

Átadták a Symposion Alapítvány díjait is: ebben az évben Csenkey Éva művészettörténész, a Siklósi Kerámia Alkotótelep művészeti vezetője, Aranyi Sándor képzőművész, a Csongrádi Művésztelep alapító tagja és dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a REÖK vezető kurátora, az SZTE BBMK dékánja vehette át az elismerést, Budahelyi Tibor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész éremművészeti alkotását.

Ezt követő nyitóelőadásában Fürjesi Csaba Symposion-díjas képzőművész, az ArtColony Cered művészeti vezetője, a REÖK-ben megrendezett tárlat egyik társkurátora A művésztelep-alapítás állandó aktualitását, a tevékenységből eredő belső fejlődés – változás folyamatát mutatta be a ceredi példa alapján. Hangsúlyozta, a művésztelep, mint olyan, mindig újraalakul: az egyéni indíttatásból fakadó, létrehozó értékek őrzésének és az évről évre történő megújulásnak, az intézményes formába szervezett, kollektív tenni akarásnak metszetében helyezkedik el; és e folyamat betetőzése, a művésztelepek szükségszerű társadalmi-kulturális tényezővé válásának feltétele a bázisteremtés – amelynek eredményeképpen ma már Cered nemzetközileg ismert helyszín és Művészfalu.

Sokszínű nézőpontok ütköztek és találkoztak, amelyek a hazai művésztelepek múltját, jelenét és szándékolt jövőjét is igyekeztek feltérképezni különböző diszciplínák megközelítéseit alkalmazva. Szó esett A művésztelepi folyamat állomásairól, fejlődési lehetőségeiről dr. Nátyi Róbert előadásában, A művésztelep vidék- és területfejlesztő hatásairól dr. Bujdosó Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Róbert Károly Campusa főigazgatója jóvoltából. A PTE Művészeti Tanszék képviseletében dr. Németh Pál építőművész, képzőművész bemutatta a Művésztelep és Cered község közös építészeti reprezentációját, Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes művész, a Szolnoki Művésztelep vezetője pedig Egyéniség a közösségben című előadásában a művésztelep, mint állandó inspirációforrás jelentőségét fejtette ki. Csetneki József képzőművész Edukáció és a művésztelepek, Sárospatak, Csabai Tibor, a Magyarpolányi Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője Szobrászat és grafika a Bakonyban, dr. Marczin István művészetszociológus pedig Paradigmaváltás előtt? címmel tartott empirikus kutatáson nyugvó előadást. N. Mészáros Júlia művészettörténész, a Symposion Alapítvány kurátora A magyarországi művésztelepek strukturális megújítását és XXI. századi szintre emelésének szükséges lépéseit fejtette ki.

A szakmai nap végéhez közeledve dr. Nátyi Róbert és Fürjesi Csaba bemutatta az ArtColony Cered nagyszabású kiállítását; végezetül a korábbi Zárónyilatkozatok összefoglalására és az idei Symposion Zárónyilatkozatának elkészítésére, ismertetésére is sor került Péter Ágnes Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, főiskolai docens, a Symposion Alapítvány elnöke irányításával. A művész hangsúlyozta, ezek a záródokumentumok a hazai szimpózium formában működő művésztelepek mindenkori helyzetképét és a

jövőre vonatkozó elvárásokat, javaslatokat bemutató gondolatokat összegzik, és következetes képet mutatnak az elmúlt évtizedek távlatából: „A szimpózium formában működő professzionális művésztelepek a kortárs magyar és nemzetközi művészethez való közvetlen hozzáférés biztosításának és rendszeressé tételének, az oktatás, a művészeti innováció, a kreatív gazdaság és a regionális kultúra minőségének a kulcskérdése. Nem csupán művek születésének helyszínei, hanem tudás- és közösségteremtő terek, amelyek hosszú, de már rövid távon is, gazdasági és társadalmi értelemben is megtérülő befektetések. A valódi kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e rájuk, hanem az, hogy a jogi, finanszírozási és intézményi keretek hogyan tudnak ehhez a valós szerephez méltó módon alkalmazkodni.” Ezért a Találkozó résztvevői indítványozzák: „Jöjjön létre rövid időn belül egy minden művészeti ágat felölelő, az Európai Unió jogszabályait és a művészstátusz törvénnyel összefüggő irányelveket, rendeleteket, kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ismerő, egymás területeire rálátó grémium a bevezetendő művész státusz törvény előkészítése és megfogalmazása érdekében”