Mozgássá váló mozdulatlanság: id. Pál Mihály-tárlat a REÖK-ben
Szobrászati kiállításra készül a REÖK Szeged. A modern magyar képzőművészet jelentős alakjára, idősebb Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművészre emlékezik a szeptember 26-án megnyíló, november 16-ig tartó Mozgássá váló mozdulatlanság című tárlat a kultúrpalota első emeletén.
Különleges szoborkollekcióval folytatódik a Regionális Összművészeti Központ őszi kiállítási programja. Márciusban az év végén elhunyt szegedi alkotó, Kalmár Márton szobrai várták a képzőművészet ezen ága iránt lelkesedő látogatókat a palotába; ezúttal egy újabb, gyakran köztéri alkotásairól ismert hazai szobrásznagyság, idősebb Pál Mihály munkássága tárul majd fel a közönség előtt.
1911-ben született és 1971-ben hunyt el a huszadik század derekán aktív művész, akit tevékenységének jelentős része Budapesthez, Gyömrőhöz kötött - a napfény városában először rendeznek kiállítást alkotásaiból. A REÖK szeptember 26-án nyitja meg a Mozgássá váló mozdulatlanság című emléktárlatot, amelyet november közepéig tekinthetnek majd meg az érdeklődők. Pál Mihály életművében a szobrászat sokféle arca mutatkozik meg: a köztéri emlékmű-szobrászat, síremlékek és szakrális épület-dekorációk, plakettek, domborművek, valamint kisplasztikai alkotások. Az édesapja révén kőfaragói háttérrel rendelkező, a faragást családjában elsőként alkotóművészi rangra emelő mester a márvány, mészkő, terrakotta mellett a bronz, a gipsz, és a változatos faanyagok médiumát is éppolyan értő kézzel formálta. Munkássága egyedülálló, és a hazai szobrászművészet története szempontjából megkerülhetetlen: megrendelésre készült köztéri alkotásai magas színvonalon tükrözik a korszak realista esztétikáját, bár túlmutatnak azon, kevésbé szegik meg a huszadik század derekát uraló szocialista-realista stílusirányzat szabályrendszerét, míg saját művészi indíttatásából megformázott művei jelentős állomást képviselnek a magyar absztrakt szobrászat kialakulása irányába. Az emberábrázolásból indulnak ki ezen szobrok is, ám annak korlátain, és a reálisan bemutatott emberi testforma keretein túlmutatva, elsősorban plasztikai és térproblémákkal foglalkozik, a szobor szerkezetét, a tömegek egyensúlyát, a különböző nézeteket boncolgatja bennük az alkotó. Hasonló esztétikai törekvés jelenik meg önálló műalkotásként is izgalmas, egyes szobrokhoz tussal, ceruzával vagy krétával készített szobrászrajzain is, és a vélhetően eleve autonóm grafikai alkotásként született rajzain egyaránt.
A REÖK-be mintegy 65 alkotás, valamint nagyméretű köztéri szobrainak fotóreprodukciója érkezik szeptember végére, amelyeken keresztül a tárlat igyekszik minél teljesebb képet felvázolni az aktivitásához, jelentőségéhez mérten kevés figyelmet kapott, későn elismert, élete utolsó évében Munkácsy Mihály-díjjal jutalmazott szobrászművész munkásságáról. Láthatóak lesznek majd a Pál család tulajdonában lévő és közgyűjteményi alkotások is, köztük a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából érkező művek, szobrok, kisplasztikák is.
A 26-án, 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitó alkalmával a néhai művész fia, prof. dr. Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora köszönti majd az egybegyűlteket. A tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának dékánja nyitja meg. Örömmel várunk minden érdeklődőt a rendezvényen!