A tehetséges festőművész, Czigány Dezső története a mai napig feladja a leckét a pszichológusoknak. „Egy finom, gyöngéd jófiú. Akit inadekvát szituációk szörnyű fenevadnak láttatnak, mert minden elpusztul körülötte” – írta róla barátja, Balázs Béla. Fájdalom, hogy „inadekvát szituációk” túl gyakran akadtak az életében, ahogy ezt az április 23-án 19 órakor kezdődő Festői szerelmek estéjén is láthatjuk.

Wimmer Dezsőt, egy pesti bádogosmester fiát két szenvedély cibálta egész életében: a nők és a művészet. Díszítőfestőnek tanult, de magaviselete miatt kicsapták az iskolából. A szolnoki művésztelepre szökött, a telep mellett pedig találkozott egy szép cigány lánnyal. A szóbeszéd szerint ennek a szerelemnek az emlékére változtatta Czigányra a családnevét – mások szerint inkább hatalmas szabadságvágya miatt.

Tehetségét Hollósy Simon festőművész ismerte fel – tanította a müncheni magánis-kolájában és Nagybányán is – mégis elküldte először az „extravagáns dolgai” miatt, majd „önhitt és excentrikus viselkedéséért”. A féktelen ifjú ezután Párizsba ment, ahol szoros barátság szövődött köztük Ady Endrével: ekkor készültek el a népszerű Ady-portrék is. Hazatérve ismerte meg Trebiczky Máriát, aki szintén festőnek tanult. Az ismeretségből gyorsan szövődött szerelem és házasság, amely fiuk, majd lányuk születése után mély válságba került. Czigány nem hagyott fel bohém életmódjával, otthon pedig mindennapossá váltak a féltékenységi jelenetek. Néhány év elteltével a felesége öngyilkos lett – vagyis ezt feltételezik.

Egy kérészéletű házasság után harmadjára is megnősült Czigány Dezső: Szilasi Borbála úgyszintén festőnek készült. Gyerekeikkel, Lászlóval és Jutkával 1925-ben kiköltöztek Franciaországba. A szülők 1931-ben hazajöttek, a gyermekeik pedig Párizsban maradtak. Lányuk, Jutka végül 1937-ben kénytelen volt visszaköltözni hozzájuk – ekkor még senki sem sejtette a tragédiát. „Torony volt, leomlott és maga alá temette, akiket oly nagyon szeretett” – mondta Czigányról a temetésén a lelkész. Pedig szólhatott volna így is róla: önkezével vetett véget az életének, miután megölte a családját.

Megannyi kérdés merül fel a különös alkotóról – máig nem döntötték el, hogy elmebajjal küzdött, mániás depresszióval vagy skizoid személyiséggel. Az április 23-i darabban Kádas József színművész formálja meg Czigányt. A fiatal színész Horváth Csaba progresszív Forte Társulatának volt a tagja, majd a székesfehérvári teátrumhoz szerződött; a színház mellett olyan filmekben is feltűnt, mint A berni követ és a Víkend. A darabban játszik Szívós László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze: ő alakítja a vizsgálóbírót. A Réczei Tamás rendezte felolvasószínházi estét ismét Nátyi Róbert művészettörténész előadása egészíti ki: hiszen már Czigány képei is árulkodnak a „faunkülsejű festő” lelkivilágáról.