A 60-as években induló magyar avantgarde művészet egyik legmeghatározóbb alakjának kiállítása kifejezetten a Reök-palota tereire lett adaptálva. A művész jól ismert strandos, tengerparti sorozatának bemutatása mellett láthatóak egészen friss művek is. Több mint hatvan nagyméretű, színpompás, eleven, látványos és mozgalmas alkotás várja az érdeklődőket a kiállítótermekbe.  

Konkoly Gyula a 60-as években indult magyar avantgarde, az úgynevezett Iparterv csoport meghatározó alakja. Kiállításain a nyugati pop art irányzatának a festészetbe való beemelésével és megbotránkozást keltő installációival szerzett hírnevet, - a hatóságok részéről viszont heves elutasítást. Övé az első magyarországi egyéni konceptuális kiállítás a Fényes Adolf teremben. Itt újszerű fogalmi nyelvezetével, különös anyagféleségek és tárgyak esztétikumának felmutatásával jelölte ki a az esztétikai- és politikai rendszerkritikus képzőművészet hazai útjait. Az illegális Dokumentum 69-70  kiadójaként a megjelenés másnapján el kellett hagyta az országot. 1972-es manifesztuma a neoavantgárd haláláról szól. Párizsban sikeres grafikusként dolgozott, könyvborítóinak, filmplakátjainak száma megközelíti az ezret. A képzőművészethez hazatérésével azonos időben, a 80-as években tért vissza. Azóta plasztikusan formált és festett elemekből szerkesztett, nagyméretű installációk, narratív művek, geometrizálást és fotórealizmust társító látványos és mozgalmas vizuális alkotások születnek ecsetje nyomán. Konkoly új korszakát bravúros ecsetkezelés, újragondolt festészeti megoldások és csak rá jellemző látásmód jellemzi. A színek és dimenziók váratlan egymásmellettisége, a testek precizitása, a fény-képek pillanatának ereje és a táj aktív jelenléte teszi attraktívvá és mindenkor gondolatgazdaggá festészetét.