Enikő már gyermekkorában elkezdte az éneklést. 2006-ban, mindössze tizenhat esztendősen vett részt a VIVA TV Shibuya című karaokeműsorában, amelyet meg is nyert. Ezután a középiskolai tanulmányait kereskedelem-marketing szakon végezte el Nyíregyházán a Sipkay Barna Szakközépiskolában. 2010-ben jelentkezett először az X-Faktor című tehetségkutató-műsorba, de a Mentorok Házánál kiesett. Ekkor nagy csalódás érte s úgy döntött, hogy abbahagyja az éneklést, azonban 2011-ben újra jelentkezett, s ez alkalommal bejutott az élő műsorokba ekkori mentora, Nagy Feró által, végül a tehetségkutató második helyezettje lett, mellyel az RTL Klub műsorának legsikeresebb énekesnőjévé vált. Az első X címmel jelent meg első válogatás-albuma 2011-ben, amely a MAHASZ eladási listáján a második helyet érte el, és emellett még dupla platinalemezes lett. A Madách Színházban 2011 decemberében megkapta az Én, József Attila című darab női főszerepét. A darabban Vágó Mártát, József Attila első szerelmét alakítja. 2012 májusában Gór Nagy Mária Színitanodájában végzett. 2012. augusztus 27-én jelent meg első önálló stúdióalbuma, Enciklopédia címmel. 2012-ben közreműködött Dolhai Attila Ragyogás című albumán.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

A 80-as években külföldön dolgozott tánczenészként. Miután visszaköltözött Magyarországra, rangosabb hazai lokálokban és bárokban lépett fel. 1990-ben az új Neoton énekesnője lett a Neoton Família szakadása után. 1992 és 1994 között a Rapülők zenekarral dolgozott. 1993-ban ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon az Árva reggel című számával, de az elődöntőben sajnos nem jutott tovább. 1994-ben az év énekesnője lett. 1998-ban kezdte meg a tévés karrierjét a TV2-nél a Ki vagyok én? című műsorával. A kétezres évek elején több országos televízióban is saját műsort kapott, majd 2007. április 26-án életet adott lányának, Rozinának.

TV műsorai:

Ki vagyok én? (1998) - TV2
Activity (2001) - TV2
Szulák Andrea Show (2002) - TV2
Szulák Andrea show - TV2
Sztárok őszintén - TV2
Szulák és más (2008) - Magyar Televízió
6 órai tea (2009) - Magyar Televízió
Csináljuk a fesztivált (2010) - Story TV

Lemezei:

Nem harap a néni
Darabok a szívemből
Boldogság gyere haza (aranylemez)
Musical is meg nem is, Szeretni bolondulásig (aranylemez)
Best of Szulák Andrea
Cinema
IQ
Szerelemez
Titkos szeretők (Benkő Péterrel)
Cinema

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát 2001-ben. Első színpadi sikereit a Szolnoki ApolloniaSzegedi Nemzeti Színház színpadán aratta Zsótér Sándor és Valló Péter rendezéseiben. A Magyar Állami Operaház színpadán 2000-ben debütált Mascagni Parasztbecsület c. operájának Lola szerepével. Főiskolai tanulmányainak utolsó évében az Operaház stúdiójának hallgatója, majd 2002-től szerződtetett magánénekese. Részt vett többek között Anna Reynolds, Walter Moor, Hamari Júlia, Geszty Szilvia mesterkurzusain. 2000-ben Junior Lyra-díj nyertes. Rendszeres vendégművésze a Miskolci Bartók +… Fesztivál rendezvényeinek, és a Szegedi Nemzeti Színháznak.

Forrás: http://www.opera.hu/

A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR a Dél-alföld legjelentősebb zeneművészeti együttese. Noha a mai értelemben vett szimfonikus zenekar csak a XIX. század végétől működik Szegeden, több-kevesebb megszakítással, különböző szervezeti keretekben és elnevezésekkel, a városi zenekar története a XVIII. századra nyúlik vissza. A forrásokból kitűnik, hogy közel háromszáz éve „kvártélyházat” – mai értelemben szolgálati lakásokat – építettek „a város zenészeinek”, és az 1700-as évek végén már operaelőadásokat is tartottak, melyekben ugyan a színpadon vándorló német társulatok játszottak, de helyi zenekar működött közre. Igazi minőségi ugrást a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának 1919-es magalakulása jelentett, ekkor jött létre a mai értelemben vett szimfonikus zenekar, melynek élén 1934-től egy évtizeden át a fiatal Fricsay Ferenc állt, és ezekben az években olyan nagyságok is megfordultak karmesteri pódiumán, mint Willem Mengelberg, Erich Kleiber, vagy az operáját dirigáló Pietro Mascagni.

Forrás: http://www.symph-szeged.hu/

Az 1955-ben alakult Szeged Táncegyüttes Szeged legnagyobb létszámú és legrégebbi múltra visszatekintő hagyományőrző és hagyományápoló együttese, mely a város kulturális-közművelődési és művészeti életében évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be. 2004. után 2009. januárjában újabb öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött Szeged Megyei Jogú Város a Szeged Táncegyüttessel.

Az együttes tagjai elsősorban Szeged város gyermekei és fiataljai, de előadásaink, rendezvényeink valamennyi korosztály számára nyújtanak ismeretterjesztő és szórakoztató programot. Az együttes célkitűzése a Kárpát-medencei magyar és más nemzetiségiek folkórhagyományainak ápolása, táncházakban való terjesztése, korszerű színpadi művek bemutatása. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a határokon túli magyar nemzetiségiek hagyományőrzése mellett a velük és mellettük élők (szerbek, románok, horvátok, ruszinok, ukránok, bolgárok, németek, szlovákok és cigányok) néptánc-hagyományait és kultúrájuk legértékesebb darabjait is megismerhessük, mivel hisszük és valljuk, hogy csak ez által lehet közelebb kerülni egymáshoz. Sikerült olyan közös, magyar, román etnográfusokból és néptánckutatókból álló szakembergárdát felállítani és ennek a csoportnak a működését biztosítani, amely a magyarországi Csongrád megye, a romániai Temes és Bihar megye folklórhagyományainak ápolásán, néprajzi gyűjtések, továbbképzések és közös rendezvények megvalósításának keretén belül próbálja az előbb felvázolt célokat elérni. A kuriozitás annyiban lelhető fel a dologban, hogy nem csak a határokon túli magyar nemzetiségiek, de az anyaországi románság és szerbség kulturális emlékeinek feltárása, megóvása és közkinccsé tétele is a kívánt célok között van.

A Duna- Körös- Maros- Tisza Eurorégióban közel 300.000 magyar ember él román illetve szerb többségű magyar kisebbségi településeken, szórványban. Nincs napi lehetőségük magyar nyelvi és kulturális azonosságuk megélésére. Hiányzik a magyar anyanyelvű kulturális közeg a felnőttek és a gyermekeik számára. A magyar kisebbség gyermekeinek csak közel egyharmada vesz részt magyar anyanyelvi képzésben. A szórványlét, az anyanyelvi oktatás hiánya, a magyar generációs kapcsolatok nemléte miatt a gyermekek szocializációjából hiányzik a magyar azonosságra nevelés. Anyaországi közösségi kultúrára, anyanyelvi támogatásra, közösségi élményekre, szocializációs közegre van szükségük. Szegednek - mint a régió gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális központjának - kiemelt támogató szerepe van a határokon túl élő magyar nemzetiségűek anyanyelvi kultúrájának megőrzésében és ápolásában. A saját szerény anyagi lehetőségeinkhez mérten népzenei gyűjtésekkel, szakmai programok szervezésével és lebonyolításával, tánctáborokban történő részvétellel, folyamatos oktatással próbáljuk segíteni a vajdasági, bánsági és erdélyi magyarokat eme munkájukban. A Szeged Táncegyüttes oktatói 1999 óta havi rendszerességgel tanítanak a romániai magyarok körében. A Bánságban (Temes megye) Végvár, Detta, Lugos, Zsombolya, Temesvár; Bihar megyében: Élesd, Körösrév, Nagyvárad, Nagyszalonta, Margita, Mezőtelegd, Magyarremete, Micske a befogadó települések. Az eddig betanított táncrendek: Dél-alföldi, Szatmári, Széki, Sárközi, Felcsíki, Rábaközi, Lőrincrévi, Kalocsai, Méhkeréki, Mezőföldi, Kalotaszegi. Ezekből a táncrendekből színpadi koreográfiák is készültek.

A Szeged Táncegyüttes közel 20 éve rendszeresen rendez nemzetközi néptánc fesztiválokat és találkozókat. Az évek során megszervezett színvonalas fesztiválok mozgató rugója az a szakmai tapasztalatokkal rendelkező szervező csapat, amely jó kapcsolataival, széleskörű, változatos programok biztosításával évről évre vonzóvá tudja tenni az eseményt Szeged város polgárainak és a városba érkező turistáknak.

A lelkes és motivált táncosok sokadalma, táncaik, a gyönyörű viseletek mind-mind hozzájárul a fesztivál európai szintű színvonalához. Kitűnő alkalmat jelentenek ugyanakkor a különböző kultúrák, népszokások megismeréséhez és megismertetéséhez. A közös tánctanítások lehetőséget biztosítanak, hogy a résztvevők, érdeklődők felfedezzék, képet alkossanak egymás kultúrájáról; a kirakodó vásár során pedig a tárgyi kultúra hasonlóságaiból és különbségeiből nyerhetünk izgalmas ízelítőt. A különböző külföldi és hazai együttesek a fesztiválnak helyet adó három város legszebb és a turisták által leginkább kedvelt pontjain történő fellépése biztosítja, hogy senki se maradjon ki e fesztivál sodró, lüktető hangulatából. Az esti előadások, a Szent Iván-éji tűzugrás és az azt követő táncházak a nap csúcspontjai, amelyek egyben lehetőséget biztosítanak, hogy életre szóló barátságok és hosszan tartó kapcsolatok alakuljanak ki. A Folkhíd Nemzetközi Fesztivál így a meghívott nemzetek olvasztótégellyé válik, összeköti a hasonló és különböző kultúrájú népek sokaságát. A programsorozat egy másik megközelítésben egybe esik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pécsi pályázatának célkitűzéseivel, amelyben a fő hangsúlyt pedig a fiatalokra, mint a jövő nemzedékére és az egészséges életmódra helyezi. Nem is gondolnánk milyen szorosan kapcsolódik a tánc és az egészségre nevelés gondolata. A tánckultúra megszerettetésével a fiatalok a mozgás örömét is átélhetik. A tánc egészséges életformájuk részévé válik és így egészségesebb, építő tagjai lehetnek nemzedéküknek és társadalmunknak. Szeged, mint Pécs kiemelt partnervárosa, valamint Temesvár, mint Szeged jó testvérvárosi partnerkapcsolata, kitűnő lehetőséget nyújt a folklór egyedi és sajátságos eszközrendszerén keresztül a déli kulturális övezet felvirágoztatásában.

Szeged városában három nagy kultúrális intézménnyel van állandó kapcsolatunk. Rendszeres résztvevői vagyunk a Szegedi Szabadtéri Játékok produkcióinak. Hol táncosok, hol statiszták, hol pedig kosztümkölcsönzéssel segítjük az előadások létrejöttét. IH Rendezvényközpont (korábban Ifjúsági Ház) és a Szeged Táncegyüttes tartalmas munkakapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza. Népművészeti kiállítások, népzenei koncertek, néptáncbemutatók, táncházak egész sorát rendeztük és rendezzük együtt. Legújabb közös vállalkozásunk a Szegedi Ifjúsági Napok keretében zajlik. E rendezvény több tízezer fiatalt vonz. A koncertszínpadok mellett kialakítottunk egy "Etnosátrat", melyben a fiatalok számára egész nap biztosítottuk a népművészettel, hagyományainkkal való találkozást. Napközben kézműves foglalkozások, néprajzi filmek vetítése, délután tánctanítás, este koncert és táncház várta a fiatalokat. Valamennyiünket meglepett a kezdeményezésünk sikere. A REÖK Palota (Regionális Összművészeti Központ) ad otthont a "Táncolj velünk, Szeged"-nek. A program a Szeged Táncegyüttes kezdeményezése, melyet a 2008-as esztendőt követően hagyományteremtő szándékkal minden évben szeretnénk megrendezni. A rendezvény magas színvonala mellett identitásfejlesztő, az összetartozás érzetét erősítő, a kommunikációt elősegítő, nívós kulturális program. A "Táncolj Velünk" célja a város lakóinak bepillantást nyújtani a tánc sokszínű világába, illetve a táncon keresztül egyes népek hagyományaiba. A programnak valamennyi érdeklődő aktív részesévé válik, ily módon ismerkedhet meg a különféle táncokkal a mozgás és a zene által nyújtott örömökkel. Hisszük, hogy nemcsak a fiatalok körében lesz népszerű ez a kezdeményezés, hiszen a latin táncoktól a néptáncon át egészen a kortárs táncig minden korosztály megtalálhatja a szívéhez közel álló zenét és táncot.

A Szeged Táncegyüttes Szeged város szinte valamennyi oktatási intézményével folyamatos kapcsolatban van, hiszen tagjaink elsősorban ezekből az intézményekből kerülnek ki. Állandó résztvevői vagyunk az általános- és középiskolai rendezvényeknek, programoknak. Hosszú évek óta műsorokkal színesítjük a városban működő Idősek Otthonait. Kiváló kapcsolatban vagyunk a Szegedi Tudományegyetemmel. Különösen szoros az együttműködésünk A Szegedi Tudományegyetem Hungarológiai és Közép Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központjával. Évente több alkalommal szervezünk közös estet a Magyarországon tanuló külföldi diákok részére. E program keretén belül megismertetjük őket a magyar néptánchagyomány néhány gyöngyszemével, majd ezt követően tánc- és daltanulás teszi teljessé az estét. Megítélésünk szerint az Együttes és a város illetve annak lakóival nagyon jó a kapcsolatunk. A rendezvényeinket nagyon sokan látogatják, melynek legfőbb oka az a hosszantartó, szinte valamennyi szegedi számára ismert munka, melyet a Szeged Táncegyüttes több mint 5 évtizede Szeged városában, a régióban és a határontúli magyarok körében végez.

Az elmúlt időszak alatt megkaptuk az amatőr együtteseknek adható valamennyi magyar kitüntetést. A néptánchoz értő és azt szerető generációk sora nőtt fel az Együttes falain belül. Az ország számos amatőr és professzionalista néptáncegyüttesében találhatók olyan táncosok és neves koreográfusok, akik a Szeged Táncegyüttesben nevelkedtek és ismerkedtek meg a szakmai alapokkal. Rendszeresen részt veszünk a hazai és nemzetközi legrangosabb szakmai fesztiválokon, melyeken különböző díjakat nyertünk. Bejártuk egész Európát, de vendégszerepeltünk Algériában, Dél-Koreában, Egyiptomban, Japánban és Kanadában is.

Forrás: http://www.szegedtancegyuttes.hu/

A társulatnak a győri színház 1978-ban felavatott új épülete adott helyet, amelynek díszítésére nemzetközi elismertségű művészek vállalkoztak, mint Victor Vasarely és Szász Endre. A környezet méltónak bizonyult a Győri Balett sikereihez.

Egy együttes, amely örömöt ad, megrendít, elkápráztat, megnevettet. Az együttesnek jól cseng a neve Strassburgtól, Csikszeredáig, Münchentől Isztambulig. A győri közönség nagyon szereti.

Az együttes története
A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Az indulásuk is legendás volt. Kilenc év alatt összekovácsolódtak az iskolapad, és a balettkorlát mellett. Az Állami Balettintézettől átvett diploma után, úgy döntöttek, hogy nem szélednek szét, hanem együtt építik a karrierjüket. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott a Maurice Bejárt világhírű együttesének Brüsszelben. Győrbe jött, s az együttes vezetője lett.

Az alapító táncosok:

Kiss János,
Bombitz Barbara,
Tárnoki Tamás,
Dombrovszky Éva,
Krámer György,
Horváth Erika,
Demcsák Ottó,
Király Melinda,
Szabó Elemér,
Szigeti Gábor,
Greiner Éva,
Németh István,
Horváth Gizella,
Szekeres Lajos.

A közönség szeretetével és hűségével fizetett a művészi élményekért és nem fordult el a társulattól , amikor 1991-ben az együttes mélypontra került. Markó Iván váratlan távozása után, a város vezetése is kitartott mellettük. Újjáépítették repertoárjukat, s az egyik alapító tag Kiss János Liszt Ferenc-díjas, igazgató vezetésével újabb megmérettetésre készültek és készülnek. A klasszikus és a modern táncműfajban is otthon vannak. Premierjeik társasági eseményszámba mennek.

A balett tagjai maguk is vállalkoznak koreográfiák készítésére. Wiliam Fomin: Embert virágzik a Föld, Demcsák Ottó: Hazug színek drogellenes kompozíciója, Bombicz Barbara: Párkák címú víziója sikeres itthon és külföldön is.

Kiss János méltán büszke rá, hogy meg tudott nyerni, külföldi koreográfusokat, az együttmunkálkodásra. Libor Vaculik a prágai Balett igazgatója készítette Az Operaház Fantomja librettóját és koreográfiáját Gaston Lerouxe regénye nyomán. Ez világpremier volt, hisz elsőnek vitték a romantikus szerelmi történetet balettszínpadra.Ugyancsak visszatérő sztárkoreográfus az amerikai Robert North. Fanfár cimű kompozícióját vitték szinre. Az irodalmon kivül más társművészet is inspirálólag hatnak a társulatra. A Carmina Burana a német Günther Pick koreográfiájának 1995 színrevitele, tisztelgés volt a zeneszerző Karl Orff születésének 100. évfordulójára. Ez a nagyszerű előadás Nyugat Európa szerte újabb szimpatizánsokat szerzett.

A Győri Balett magas művészeti szinten megvalósított produkciói mellett iskolát is működtet. A balettképzés már az óvodában elkezdődik, s felvételivel kerülhetnek a Tánctagozatos Általános Iskolába. Sikeres felvételi vizsga után, a Győri Balett Tánc és Vizuális Müvészeti Középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. A sikeres érettségi után a balettmester tanári szakot szintén Győrben a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett tagozatán szerezhetik meg a hallgatók. Az iskolában külföldi növendékek is tanulnak.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

Elsősorban nagyformátumú zenés produkciók rendezője: operákat, operetteket, musicaleket állít színpadra, itthon és külföldön, szabadtéren és kőszínházakban.

Operarendezőként tíz évig a Magyar Állami Operaházban alkotott: klasszikusok, Mozart, Verdi, Puccini, Wagner, Gounod alkotásai mellett kortárs magyar művekkel foglalkozott.

2001 óta vezeti a Budapesti Operettszínházat. Igazgatása alatt megtriplázta a teátrum előadásainak számát, s létrehozta a színház musical és operett tagozatát.Megújította a magyar operett-játszást, mely így visszaszerezte hazai és nemzetközi elismertségét, valamint történelmi és irodalmi alapú musicaleket mutatott be hatalmas sikerrel. A Broadway Fesztivállal, a nemzetközi karmesterversennyel, a közadakozásból felállított Kálmán Imre-szoborral, a társulat rendszeres nemzetközi turnéival, valamint a színház tervezőinek, rendezőinek kreatív csapatként való külföldi megjelenésével az operettet, mint hungarikumot, szinte a magyar kultúra nagykövetévé segítette.

Musicalrendezőként a Szegedi Szabadtéri Játékokon a nevéhez fűződnek a legtöbbet játszott zenés előadások: ötvennél több alkalommal mutatták be az általa színpadra állított, nemzetközileg is ismert nagyformátumú musicaleket (Miss Saigon, Elisabeth, Rómeó és Júlia, Rudolf, Szentivánéji álom).

Pályáján kiemelt jelentőségűek a kortárs művek – operák és musicalek egyaránt. Kossuth-díját részben a mai magyar operakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért kapta. A munkák során sok esetben a mű szerkezetének kialakításában is szerepet vállalt, mint szövegíró, dramaturg. Olyan szerzőkkel működött együtt ősbemutatóikon, mint Demény Attila, Márta István, Bozay Attila, Balassa Sándor, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Madarász Iván, Várkonyi Mátyás, Kocsák Tibor, Jávori Ferenc és Szakcsi Lakatos Béla.

Fokozottan foglalkoztatja fiatal tehetségek, rendezők, színészek, operaénekesek, tervezők, művészeti menedzserek sikeres pályájának segítése, mint például Béres Attila, Kovalik Balázs, Somogyi Szilárd, Dolhai Attila, Janza Kata, Nyári Zoltán, Peller Károly, Szabó P. Szilveszter, Frankó Tünde, Kiss B. Attila, Duda Éva, Túri Erzsébet, Velich Rita, Herczegh Tamás és Lőrinczy György.

Jelenleg ő a külföldön legtöbbet foglalkoztatott magyar rendező, csak 2008-ban az ő produkciójában látható a Csárdáskirálynő Salzburgban és Prágában, a Marica grófnő a bécsi Volksoperben, az Egy éj Velencében Erfurtban, valamint A bajadér Szentpéterváron.

Forrás: http://www.operett.hu/

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott, majd részt vett Salzburgban a Karajan karmesterkurzuson. Ezt követően Szegeden több műfajban is kipróbálhatta magát, vezényelt operetteket, zenés játékokat, s Vaszy Viktor mellett operákat is dirigált. A musical műfajával a New York-i Broadway-n ismerkedett meg, a tanulmányúton nagy hatással volt pályájára a találkozás Leonard Bernsteinnel.

1975-ben a Budapesti Gyerekszínház zenei vezetője lett. 1976-tól a Madách Színház zenei vezetőjeként dolgozott.

1979-től a Budapesti Operettszínház zeneigazgatója. Folyamatosan dirigál koncerteket, készít hanglemezeket a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Budapesti MÁV Filharmonikusokkal, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarral, a Budapesti Operettszínház Zenekarával.

Fontosabb munkái: Verdi: Rigoletto, Traviata, Puccini: Bohémélet, Pillangókisassszony, Tosca, Wagner: Lohengrin, Donizetti: Lammermori Lucia, Kander: Chicago, Kabaré, Webber: Evita, Macskák, Loewe: My Fair Lady, Schönberg: Miss Saigon, A nyomorultak, Bernstein: West Side Story, Szörényi: István, a király, Kálmán: A Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A Bajadér, Lehár: A mosoly országa, A víg özvegy, Strauss: Bécsi vér, Cigánybáró, Ábrahám: Bál a Savoyban, Offenbach: Párizsi élet, Lévay: Elisabeth, Mozart!, Presgurvic: Rómeó és Júlia, Jávori: Menyasszonytánc, Wildhorn: Rudolf.

Forrás: http://www.operettszinhaz.hu/

Elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetem iparszakát. Már egyetemi évei alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat. Első színházi munkája az „Irány Caracas” című komédia volt, s ezt jó néhány vígjáték, zenés darab követte: Kötéltánc, Ugorj ki az ablakon!, Férjek a küszöbön, Majd a papa, Egymillió fontos bankjegy. Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet, például: Dr. Bőregér, Menyasszonytánc, A bajadér, Pompadour, Egy éj Velencében.

Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. Többek között: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo.

A színházon kívül a film világában is dolgozott több forgatókönyvet írt: A veréb is madár, Elcserélt szerelem, Kojak Budapesten, Nápolyt látni, és..., Fuss, hogy utolérjenek. 1970-től sorozatokat írt a Magyar Televíziónak, 1974-ben megalapította a televízió szórakoztató főosztályát, amelynek vezetője, majd főmunkatársa volt.
1998 óta az Operettszínház dramaturgja.

Forrás: http://www.operett.hu/

Születési hely, idő: Budapest, 1981.

Végzettség: 2003-2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult opera szak.

Rövid szakmai életrajz
Tanára: Marton Éva és Keönch Boldizsár volt. Részt vett Polgár László, Halmai Katalin, Johannes Von Duisburg és Jevgenyij Nyesztyerenko kurzusain.

Fontosabb szerepei (színházi, filmes, egyéb): 2009-től a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban játssza Nanni szerepét Haydn Aki hűtlen, pórul jár című operájában.

Győri Nemzeti Színház: Mozart: Don Giovanni - Masetto

Forrás: http://www.gyoriszinhaz.hu/