(Salgótarján, 1972. március 19.) magyar színművész.

Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte színészi diplomáját. Az iskola után számtalan jelentős színházi alakítást nyújtva bizonyította tehetségét. A színházi szerepei közül a két leghíresebb a Frankie és Johnny amiben a főszerepet kapta és utána A vágy villamosa című darab.

Színművész a Katona József Színház tagja.

Születési idő, hely: 1978. március 24. (Debrecen)

Tíz éves, amikor egy nyári színésztáborban megismerkedik Porcsin Lászlóval, aki a két hetes turnus végén meghívta a nagy hírű debreceni alkotó műhelybe, az Alföld Színpadra. Ezt követően Pinczés István bevállogatta a Légy jó mindhalálig című musical gyermekszereplői közé. A darab bemutatója 1991. április 19-én volt a debreceni Csokonai Színházban. Ettől kezdve színpad közelben volt, úgyis mint az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos osztályának tanulója. Érettségi után -néhány társával együtt- ígéretet kapott a színház igazgatójától, hogy foglalkoztatja, ha nem sikerül a félvételi az egyetemre. Erre a hátországra szüksége is volt, mivel csak a negyedik próbálkozása járt sikerrel. Az egyetemen Hegedűs D. Géza osztályába járt. Mesterei voltak még, többek között: Ascher Tamás, Bálint András, Benedek Miklós, Bodó Viktor, Karsai György, Lukáts Andor, Méhes László, Mundruczó Kornél, Zsámbéki Gábor, Zsótér Sándor. "Tanulóként" Bodó Viktor osztott rá szerepet a Katona-Kamra Motel című produkciójában. Az emlékezetes bemutató időpontja: 2003. október 17. Később ugyanitt a Csongor és Tündében is szerepet kapott. A diplomavédés után, szabadúszóként számított rá a "Katona". Rövid időn belül azonban szerződést kapott, mivel foglalkoztatásának finanszírozása gazdaságosabb volt ebben a formában. Sok rétű feladattal látja el a teátrum, klasszikus és modern produkciókban is.

Egyik meghatározó alkotója a Vajdai Vilmos által gründolt TÁP Színháznak. Találkozhatunk nevével más alternatív társulatok színlapján is. (Dumaszínház; A38-as hajó; Pince Színház)

A Dzsesztetés című darabban kivételes zenei tehetségét is bizonyíthatta a nagyérdemű előtt. Zenét, öccséhez -Keresztes Gáborhoz- hasonlóan autodidakta módon tanult. Több hangszeren virtuóz módon játszik; zenét szerez, hangszerel, saját építésű stúdiójában felvételeket kever. Billentyűse és szerzője a SADANT nevű formációnak

Díjai:

• Színikritikusok Díja 2005 (2005 - a legígéretesebb pályakezdő)
• POSZT, a Pesti Műsor Díja (2005 - a legjobb 30 év alatti színész)
• Pukk-díj (2005)
• Máthé Erzsi-díj (2005)
• Junior Prima Díj (2008)

Született: 1980-ban.

Díjak:

2006 - Vidor Fesztivál: Pulcinella-díj

Korábbi munkái:

Affekták (Kényeskedők) (rendező)
Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad)
Az emberke tragédiája (rendező)
Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad)
De jajj!! (alkotó)
Spinoza - Ház
A folyami ló, avagy Zytiron a tengeri katona (rendező)
A kertész kutyája (színész)
A padlás (színész)
A tüsszentés (szereplő)
Démonológia (színész,zene)
Én és a kisöcsém (színész)
Én és a kisöcsém (színész)
Hamupipőke (színész)
Hegedűs a háztetőn (színész)
János Vitéz (színész)
János vitéz (színész)
kárPÓTló Színház (rendező)
Képzelt beteg (színész)
Kokainfutár (színész)
Lila akác (színész)
Lulu (színész)
Marica grófnő (színész)
Minden jó, ha vége jó (színész)
Miss Saigon (színész)
Négy lába van a lónak mégis megbotlik (színész)
Pokoli disznótor (színész)
Sok hűhó semmiért (színész)
Stuart Mária (színész)
Tévedések vígjátéka (színész)
Utazás az éjszakába (színész)
West side story (színész)

(Budapest, 1956. április 11. – )

Jászai Mari-díjas magyar színésznő, számos film és színházi darab főszereplőnője, kedvelt szinkronszínésznő. Szülei: Hernádi Árpád gyermekorvos és Szvoboda Ágnes. 1978-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és karrierje a Vígszínházban indult. 1986 óta szabadfoglalkozású kis megszakítással – 1992-1994 között a Művész Színház társulatának tagja volt. Kedvelt szinkronszínésznő, közel 300 filmben hallhattuk egyedi hangját. Számos filmben szerepelt, emellett rendszeresen látható különböző politikai-közéleti kabarékban, paródiaműsorokban (Heti Hetes, Gálvölgyi Show, Bajor Show, Szeszélyes évszakok).

Főbb színházi szerepei:

Az ifjúság édes madara: Kosmonopolis hercegnő

Soproni Petőfi Színház

Az öreg hölgy látogatása: Claire Zachanassian, multimilliomosnő

Miskolci Nemzeti Színház

A pesti szín: Kristály Alice

Nemzeti Színház

Csárdáskirálynő: Cecília

Szegedi Szabadtéri Játékok

Egy csepp méz: Helen

Budapesti Kamaraszínház - Tivoli

Hello, Dolly!: Mrs. Dolly Levi

Budapesti Operettszínház

Jövőre, veled, ugyanitt 2.: Doris

Madách Színház

Lüszisztráté: Lüszisztráté

Szigligeti Színház

MM avagy Mindent Magamról: M.M.

Millenáris

Play Strindberg: Alice

Thália Színház

Sok hűhó semmiért: Beatrice, Leonato unokahúga

Szigligeti Színház

Szemfényvesztés: Rita Argot

Centrál Színház

Szentivánéji álom: Titánia, a tündérek királynője

Szegedi Nemzeti Színház

Szép kilátás: Ada von Stetten bárónő

Miskolci Nemzeti Színház

1971 és 73 között a Nemzeti Színház stúdiójának volt növendéke. 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely színházhoz szerződött, mint csoportos szereplő, ám rövidesen főszerepeket kapott és a színház vezető színészei közé tartozott. Tizennyolc évadot töltött Kaposváron, 1992-ben átszerződött a budapesti Katona József Színházhoz. Kitűnő énekesnő, Brecht-Weill songjainak egyik leghivatottabb magyarországi tolmácsolója. Számos film- és tévészerepet alakított eddigi pályája során.

“A színész mindig önmagából építkezik. Akkor tudok egy figurát megteremteni, ha sikerül előbányászni, felhozni magamból azokat a tulajdonságokat, élményeket, álmokat, amelyek valamilyen módon kötődnek a szerephez, vagy annak legalább egyik, meghatározó szegmentumához. Azzal lehet meglepetést szerezni a közönségnek, ha ez a találkozás váratlan, vagy legalábbis nem kézenfekvő. Mégis hihető, hogy X vagy Z is én vagyok.

Engem az tesz boldoggá, ha részese lehetek egy dolognak, egy vállalkozásnak. De elengedhetetlen, hogy azt a dolgot – ügyet, közösséget – én válasszam ki. Ragaszkodom ahhoz, hogy a sorsom az én kezemben legyen. Hogy magam dönthessek…”

Főbb szerepei:

Tíz évesen a Kamara Varietében, a Különleges vidám lap című műsorban debütált. A bemutató időpontja: 1963. február 1.

• Hermia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Stázi (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
• Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi)
• Varja (Csehov: Cseresznyéskert)
• Stella (Williams: A vágy villamosa)
• Yvonne (Gombrovicz: Yvonne, burgundi hercegnő)
• Eliza (Loewe – Lerner: My Fair Lady)
• Lucietta (Goldoni: Az új lakás)
• Schilling Árpád - Tasnádi István: Hazámhazám
• FEKETEország
• Hilda (Franz Xaver Lederle: A vágy)
• Irina Nyikolajevna Arkagyina, színésznő (Anton Pavlovics Csehov: Sirály)
• Elise (Moliere: A fösvény)
• Marieol (Werner Schwab: Elnöknők)
• Emma (Kárpáti Péter: Akárki)
• Flóra (Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán)
• Tücsök (Collodi-Litvai: Pinokkió)
• Gus (Tom Stoppard: Árkádia)
• Peachumné (Bertolt Brecht - Kurt Weill: Koldusopera)
• Márta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó)

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1968-ban. A Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig volt a Nemzeti Színház tagja, majd 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984 és 2002 között ismét a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2011-ben Komlós Juci helyére a Nemzet Színészévé választották.

Főbb szerepei:

• Tolsztoj: Háború és béke (Natasa)
• Hauptmann: Naplemente előtt (Inken)
• Madách: Mária királynő (Mária királynő)
• Brecht–Kurt Weill: Koldusopera (Polly, Kocsma Jenny)
• Euripidész: Oresztész (Elektra)
• Shakespeare: Téli rege (Hemrmione)
• Shakespeare: Rómeó és Júlia (dajka)
• Shakespeare: Titus Andronicus (Tamora)
• Shakespeare: III. Richárd (York hercegné)
• Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa,Vaszilissza Karpova)
• Zágon–Nóti–Eisemann: Hyppolit, a lakáj (Schneiderné)
• Jókai Mór: A cigánybáró (Czipra)
• Kornis: Kozma (Böbe)
• Carlo Goldoni: Velencei terecske (Donna Cate)
• Örkény István: Pisti a vérzivatarban (Rizi)
• Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Báthory Susánna)

• Csehov: Sirály (Nyina, Arkagyina)
• Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romolus (Rea,Júlia)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Cecília)
• Kosztolányi Dezső-Babarczy: Néró, a véres költő (Agrippina)
• Moliere: Tudós nők (Philaminte)
• Moliere: Az úrhatnám polgár (Nicole, Jourdainné)
• Nemes Nagy Ágnes: Bors néni (Bors néni)
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Rebecca Nurse)
• Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (Karnyóné)
• Beaumarchais: Figaró házassága (Marcellina)
• Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Claire Zachannasian)
• Ibsen: Peer Gynt (Aase)
• Osztrovszkij: Vihar (Marfa Ignatyeva)
• Lévay–Kunze: Elisabeth (Zsófia főhercegnő)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Fleury)
• Szigligeti Ede: Liliomfi (Camilla kisasszony)
• Vörösmarty: Csongor és Tünde (Éj)

1957. március 9-én született Budapesten, Bajor Rezső és Hodálik Judit gyermekeként. Két gyermeke van Hámori Eszter színésznőtől, Lili és Marcell.

Színészi pályáját az Állami Déryné Színházban kezdte 1976-ban, 19 évesen. 1984-től öt éven át ugyanitt színész volt, majd 1989-től a Játékszínben játszott, 1999-től szabadúszó.

Számos színpadi darabban feltűnt, a nagyobb közönség a Szomszédok című tévésorozatból ismerte meg, ahol fodrászfiút játszott. A filmezés is fontos volt a számára, szerepelt többek között a Meseautó című, közönségsikert aratott remake-ben, melyben az eredeti filmen Kabos Gyula által játszott szerepet bízták rá. 2004-ben Tímár Péter Le a fejjel című produkciójában játszott Hernádi Judittal és Gálvölgyi Jánossal. Bajor nagy népszerűségre tett szert, több show-ba meghívták, és Csóközön című önálló estjével bejárta az országot.

A kilencvenes évektől elmaradhatatlan résztvevője a Rádiókabaréknak: máig emlegetik híres produkciójának refrénjét: én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó…

A fellépések előtt mindig lámpalázzal küzd, különösen akkor, amikor több év kihagyás után áll ismét színpadra. Így volt ez a Mágnás Miska operettszínházi premierjén, ahol Oszvald Marikával játszotta a főszerepet. A darabot Verebes István rendezte, és a siker – mint várható volt – nem maradt el. Bajor ennek ellenére ugyanúgy izgul minden előadás előtt. "Létezik egyfajta elvárás velem szemben, amelynek meg kell felelnem. Minden este meg kell nyerni a közönség szívét, hiszen mindig mások ülnek a nézőtéren. Színre lépés előtt nap mint nap izgulok, de ez jó fajta stressz. Ha már nem lenne, akkor abba kéne hagynom a pályát" – mondta egy interjúban. Jelenleg párjával, Ildikóval él.

Színpadi szerepek

(Budapest, 1941. május 17. – ) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező.

A Toldy Ferenc Gimnázium elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt 1959-1963 között, majd a debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje 1963-tól. 1966-1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett, majd 1970-ben 2 évre a budapesti 25. Színházba került. Ezután dolgozott a József Attila Színházban (1972-1973), a Madách Színházban (1973-1988), a Nemzetiben (1988-1991), az Arizona Színházban (1991-1993) és rövid ideig a Radnóti Miklós Színházban. Jelenleg a Katona József Színház tagja 1994 óta. 1999 és 2002 között a Magyar Televízió Slágertévé című műsorát vezette Kovács Katival.

Díjai

• SZOT-díj (1984)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
• Színikritikusok díja a legjobb férfi alakításért (1997)
• Gundel-díj (2001)
• Súgó Csiga díj (2001)
• Prima Primissima-díj (2009)
• A Nemzet Színésze (2010)

Főbb színházi szerepei

• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska)
• Molnár Ferenc: Doktor úr (Puzsér)
• Thomas Stearns Eliot–Andrew Lloyd Webber: Macskák (George)
• Topor: A bolond (Arthur Kirk)
• Platón: Szókratész védőbeszéde
• Shakespeare: Hamlet (Claudius)
• Arthur Miller: Pillantás a hídról (Eddie Carbone)
• Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága (Figaro)
• Füst Milán: Az árvák (Lock József)
• Hermann: Őrült nők ketrece (Albin)
• Szép Ernő: Vőlegény (Papa)
• Moliére: A fösvény (Harpagon)
• Kleist: Az eltört korsó (Ádám)
• Bart: Oliver (Fagin)
• Simon: A Napsugár fiúk (Willie Clark)
• Simon: Furcsa pár (Félix Unger)
• Molnár Ferenc: Olympia (Ettingen herceg)
• Ben Jonson: Volpone (Volpone)
• Fényes Szabolcs-Szenes Iván: Kikapós patikárius
• Murray Schisgal: New York körbe-körbe (Gus)
• Borisz Paszternak: Doktor Zsivago (Marovszkij, ügyvéd)
• Csurka István: Döglött aknák (Moór Jenő)
• Henrik Ibsen: A tenger asszonya (Arnholm, főgimnáziumi tanár)
• George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni (Philip)

Rendezései

• Murray Schisgal: New York körbe-körbe (Pesti Vigadó)
• Nino Manfredi–Nino Marino: Könnyű erkölcsök (Radnóti Színház)
• Szombathy Gyula: Kár lenne nélkülünk (Radnóti Színház)
• Murray Schisgal: New York, New York (Városligeti Színpad)
• Frederick Knott: Éjszakai telefon (Moulin Színpad)
• Murray Schisgal: New York, New York (Kamaraszínház)

Született: 1984.július 1., Miskolc

Életrajz:

• miskolci Egressy Béni Zeneiskola
• 2003 – Miskolci Nemzeti Színház énekkarának tagja
• 2006 - Leggiero Énekegyüttes tenor szólistája
• 2007 - Interoperett újévi gálakoncertjén lép fel
• 2008- Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa
• 2010 – első főszerep a Szegedi Nemzeti Színházban

Díjak:

• 2008 – Erkel Ferenc Nemzetközi Dal- és Áriaverseny döntőse, különdíjasa

• 2010 - Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny bonviván kategóriájában első díja, közönségdíj

Családjában csak a dédnagyapja foglakozott zenével, ő profi szinten hegedült. A zeneiskola kimaradt az életéből, helyette a sport kötötte le minden energiáját, hat évig kézilabdázott. A középiskola utolsó évében jött a nagy fordulat, ahol az énekkar vezetője fiúkat keresett a kórusba. Kiderült van érzéke a zenéhez, ezért magánének órákra járt. Rokonai rábeszélésére kezdett komolyan foglalkozni az énekléssel, statisztálni kezdett Miskolcon. A szakma és a közönség a 2008-ban figyelt fel rá, amikor az Interoperettben Donizetti Az ezred lánya című operájának tenoráriáját énekelte. Ezután ment meghallgatásra az Operaházba, és nyerte meg az Operabarátok két éves ösztöndíját. Az elmúlt két évadban viszonylag kisebb szerepeket kapott, azonban 2010-től már Ottót énekli majd a Bánk bánban és Casssiót az Otellóban.

Főszerepben először Szegeden debütált, 2009 októberében Puccini Bohémélet című operájában Rodolfot alakította hatalmas sikerrel. Elmondása szerint sokat kell még tanulnia a szakmáról, annak technikai megvalósításáról.

A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége a fiatal tenort 2010-ben Bizet Carmenjében Remendado szerepében valamint az Opera-Operett Gálán is láthatta. Az idei évben A víg özvegy című operettben Camille De Rosillon találkozhatnak vele a nézők.

Budapesten született, tanulmányait Pauk Annánál kezdte, majd a New York-i Manhattan School of Musicban Carelli Gábornál, Magyarországon pedig Mircea Breazunál folytatta. 1993-ban Budapesten az I. Nemzetközi Mozart-énekverseny helyezettjeként Papagenot énekelt az Operaházban. 1996-ban Joan Sutherland és Richard Bonynge mesterkurzusán vett részt. 1997-től Zürichi Nemzetközi Operastúdió, 1998-tól a Zürichi Operaház szólistájaként hét szezonon keresztül dolgozott olyan karmesterekkel, mint Nello Santi, Christoph von Dohnányi, Fischer Ádám, Rafael Frühbeck de Burgos, Jacques Delacőte, Valery Gergiev, Vladimir Fedoseyev, Ralf Weikert, Stephan Soltesz és Franz Welser-Möst. Néhány ottani szerepe: Silvano (Az álarcosbál), Belcore (Szerelmi bájital), Angelotti (Tosca) és Papageno (A varázsfuvola). A Magyar Állami Operaházban 2003 szeptemberében debütált, A sevillai borbélyban Figarót énekelte, ahol azóta fellépett Belcore, Ping, Figaro (Figaro házassága), és Beckmesser szerepében is.