Kovács Ágnes,
a Varga Mátyás Alapítvány titkára
A Dóm téri látványvilág formálói:Varga Mátyás, Csikós Attila
Varga Mátyás a harmincas évek hagyományteremtő víziói után, a Játékok alapműveinek sorát a két korszakot átívelően álmodhatta az óriásszínpadra. Ő képviselte a folyamatosságot a művészeti vezetésben; a Bizánc 36-os vázlatrajzába ösztönösen rajzolta bele az új korszakot nyitó, 59-es Hunyadit. Jól ismerte a Dóm égbehasító kettős tornyának kihívásait, a szcenikai adottságokat. Hat évtizeden át „jelen van"a téren. 36-ban Janovics Jenővel a több műfajú népszínház alapjait teremtik meg, a Tragédia mellé felsorakoztatják a kortárs történelmi drámát, elindítják a máig tömegvonzó daljáték vonulatot. 80 évesen még rockoperák freskóit hozza biztonsággal, majd 96-ban, aCsodaszarvas nemzedékváltó ősmitoszával, egy elhullott szarvasagancsot, letörött, kopár faágat ábrázoló, hatalmas jellel búcsúzik a tértől.
A hetvenes évek közepétől változik a színházak látványvilága, az európai tendenciáknak megfelelően képzőművészek, építészek veszik birtokba a színházi díszletműhelyeket. Bár a Dóm tér őrzi konzervatív jellegét, felvállaltan nem kísérletező helyszín, Szegeden is bővül a tervezői névsor. Köztük van a térre az 1976-os Cigánybáróval bevonuló, építőművészeti diplomával rendelkező Csikós Attila, aki ezektől az évektől a Szabadtéri Játékok egyik legfoglalkoztatottabb tervezője lesz. Több mint harminc produkció fűződik a nevéhez. Ő az, aki a hetvenes évek alkotói közül máig szinte folyamatosan ott van a téren, karakteres meghatározója az utóbbi 30 év látvány-legendáinak.